Levélben fordult a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az egészségügyért felelős államtitkárhoz, mert szerintük az egészségügyi szakdolgozók idei 8 százalékos béremelésének előrehozása „gesztusértékű”, de nem oldja meg a problémákat.

A szervezetek az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban kifogásolják, hogy a béremelésekről szóló nyilatkozatokban nem esik szó azokról, akik évek óta kimaradtak a béremelésekből, valamint arról sem, hogy sok dolgozó alapbére alig haladja meg a 200 ezer forintot, és a bértábla egyes kategóriái nem érik el – még az emelések ellenére sem – a jogszabályban meghatározott szakmai minimálbért.

Véleményük szerint nem egyértelműek a bérekről szóló nyilatkozatok, mert egyszer alapbérről, máskor keresetről beszélnek a kormány képviselői. Azt írták: a 300-400 ezer forint közötti alapbért sem a bértábla, sem a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem igazolják, ha pedig keresetnek tekinthetőek ezek az összegek, akkor nem értik, hogy milyen módszerrel számolták ki a fizetéseket.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkártól szeretnék pontosan megtudni, mekkora alapbér, hány túlóra és mennyi műszakpótlék szükséges ezek eléréséhez – olvasható a levélben. Hozzátették, a béremelések előtt annyira alacsonyak voltak a fizetések, hogy százalékban jelentős arányú növelés sem eredményezett magas béreket.

A szervezetek továbbra is olyan mértékű béremelést szorgalmaznak, amely lehetővé teszi az ágazat dolgozóinak, hogy főállásban, a törvényes munkaidejük alatt keressenek annyit, amennyit most csak jelentős túlmunkával tudnak. Emellett azt is javasolják, hogy a félreértések elkerüléséért a jövőben évente legalább kétszer tájékoztassa a kormány a dolgozókat és a közvéleményt a bérek alakulásáról, valamint kiszámításuk módjáról.