Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget – derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését.
A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása, elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) – írja az MTI a medicalxpress.com cikkére hivatkozva. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban. Az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára írható.
Az alacsony és közepes jövedelmű országok egy részében az antibiotikum-alkalmazás mértéke meghaladta a magas jövedelmű országok mutatóit. Ugyanakkor túlynomó részükben az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás továbbra is jelentősen elmarad a magas jövedelmű országokétól, egyebek között a gyógyszerek magas ára és a szabadalmi oltalmak miatt.
A leggyakrabban használt antibiotikumoknak számító széles spektrumú penicillinek alkalmazása 36 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a növekedés mértéke 56 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 15 százalék volt.
A szuperbaktériumok elleni küzdelemben utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok, úgymint a linezolid, a karbapenem és a kolisztin használata csaknem az összes országban jelentősen növekedett. Az antibiotikumok fogyasztásának növekedése az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyrészt a gazdasági növekedéssel volt összefüggésben.