HECRIN: Erősíteni kell az egyetemi kutatóhelyek szerepét az innovatív kutatásokban
Magyarországon is törekedni kell arra, hogy emelkedjen az egyetemi kutatóhelyekről induló klinikai vizsgálatok száma – mondta Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) elnöke kedden újságíróknak annak kapcsán, hogy Budapesten rendezték meg a nemzetközi klinikai vizsgálatok napját.

Kovács L. Gábor hozzátette: a magyar szervezet azért jött létre, hogy a nem gyógyszergyártó vállalatok által szponzorált klinikai kutatásokhoz kapcsolódó pályázatokon sikeresek legyenek a magyar egyetemi műhelyek. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának nemrég leköszönt elnöke elmondta, Magyarországon igen nagy számban vannak klinikai kutatások, azonban ezek zömét a gyógyszergyárak finanszírozzák, és alig van egyetemi kutatólaborokból induló projekt. Ezen a területen érdemes lenne felzárkózni a nemzetközi tendenciákhoz – emelte ki.

Mint mondta, a lemaradás nem a szakemberek szaktudásában keresendő, hanem az egyetemi kutatóhelyek finanszírozásában. Nyugat-Európában ezek támogatására jelentős állami támogatás jut, ez Magyarországon szinte teljesen hiányzik – jegyezte meg. Hozzátette: az ilyen kutatásoknál az egyetemeknek kellene szponzornak lenni, márpedig Európa legtöbb helyén nem az egyetemi állami büdzséből veszik el a kutatómunkához szükséges forrást, hanem nemzetközi innovációs pályázatokon nyernek finanszírozást a különböző kutatási projektekhez. Kovács L. Gábor szerint ezt a szegmenst kell erősíteni, hogy a magyar egyetemi szektor ezen a területen is ütőképes legyen Európában, ezért is jött létre 2014-ben a HECRIN.

Jacques Demotes professzor, az Európai Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért Felelős Hálózat (ECRIN) párizsi főigazgatója azt mondta, jelenleg ötven klinikai vizsgálat zajlik az európai hálózat égisze alatt, és az onkológia, valamint a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a kutatások fő csoportját.

Az ECRIN 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez szakmai támogatást nyújtson. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint szakmai segítség azok hatósági engedélyeztetésében. A finanszírozást pedig az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. A magyar társulásban a Pécsi Tudományegyetem mint a konzorcium vezetője, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint 10 további országos gyógyintézet működik együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.

Forrás: MTI
Kelt: 2018-05-17

Kapcsolódó cikkek:
Összefüggés lehet a demencia és a prosztatarák egyik terápiája között
Új kutatás: most akkor mégsem jó, ha probiotikumot szedünk?
Tizenöt új innovatív gyógyszert fogadtak be
Az antibiotikum tartós szedése a bélrák előfutárának tekintett sejtszaporulatot idézhet
Kutatás: az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen
A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta két magyar kutató
A kálciumcsatorna-blokkolók fokozhatják a hasnyálmirigyrák kockázatát
Kísérlet indul az 1-es típusú diabétesz csecsemőkori megelőzésére
A rákos áttétek terjedését meggátló hatóanyagot azonosítottak
A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók
Növekedésre számít a Boehringer Ingelheim a magyar piacon
Több mint egymilliárdot nyert el kutatás-fejlesztésre a Solvo konzorciuma
Egy kutatás szerint a gyakran felírt gyógyszerek egy része depressziót okozhat
Összefüggést találtak a magas vérnyomás és az időskori demencia között
Őssejtterápia javíthatja a szklerózis multiplexben szenvedő páciensek állapotát
Nemcsak az antibiotikumok rombolják a bélflórát egy új kutatás szerint
Női termékenységre ható gyógyszer tulajdonjogát vette meg a Richter