A klinikai vizsgálatok során a tesztalanyoknak körülbelül 50 százalékánál sikerült a migrénes napok számát a felére csökkenteni – írja a Hvg.hu arról az aimovig nevű hatóanyagot tartalmazó migrén elleni gyógyszerről, amelynek európai bevezetéséről korábban itt írtunk.
A cikk kiemeli: az új terápia során a betegeknek havi egy injekciót kellene beadniuk maguknak, ami a klinikai tesztek szerint durva mellékhatások nélkül csökkentheti majd a migrénes rohamok számát. Ahogy a lapnak nyilatkozó Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológia Klinikájának igazgatója fogalmazott:
„Az aimovig/erenumab nem a semmiből pottyant a gyógyszerpiacra, a mostani nagy áttörésnek 30 éves története van. Lars Edvinsson svéd professzor Peter Goadsby ausztrál-angol kutatóval együtt Rolf Ekmann lundi laboratóriumában igazolta, hogy a migrénes roham alatt egy peptid, a CGRP felszabadulása történik a perifériás vérbe.” A lundi laboratóriumban ebben az időszakban szintén kutató Vécsei hozzátette, hogy mivel a peptidek receptorokon fejtik ki a hatásukat, ha olyan ellenanyagot sikerül kifejleszteni, amely meggátolja ezeknek a peptideknek a hatását, akkor reális esély van arra, hogy hatékony terápiát kapunk a migrén kezelésére.
Vécsei László arra is felhívta a figyelmet, hogy a migrénes rohamok miatt lecsökkent munkaképesség a nemzetgazdaság teljesítőképességére is hatással lehet:
„Ha végzünk egy nagyon egyszerű számítást, és úgy kalkulálunk, hogy csak egyetlen migrénes rohama lesz egy betegnek havonta, akkor éves szinten ez 12-szer 1,5 millió napot, azaz 18 millió munkanap kiesését jelentheti. Persze ez igen durva megközelítés, hiszen sok betegnek a migrénes rohama hosszabb ideig tart, mint egy nap, gyakrabban fordul elő, mint havonta, és sajnos sokszor krónikussá is válhat. Egy azonban egészen bizonyos: akinek rohama van, az akkor nem tud érdemi munkát végezni.”
A teljes cikk az alábbi címen olvasható.