„A rendszer kötelező bevezetése egy rémálom. Február 9-én, azaz nyolc hónapja indult az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, ettől a pillanattól nem lehet forgalomba hozni olyan vényköteles (és bizonyos nem vényköteles) termékeket, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval és úgynevezett dézsmazárral. Egy olyan szabályozást erőltettek ránk uniós szinten, amely valamennyi, a gyógyszerellátásban részt vevő szereplőnek óriási teher, vagyis a nagykereskedőknek, a gyógyszerészeknek, és a betegeknek is többet kell várniuk a patikákban. A legnagyobb terhet azonban a gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként húszmilliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer súlyos, olykor 10-30 százalékos termelékenységcsökkenéshez is vezetett, nem növelte a foglalkoztatottságot, nem beszélve a fenntartási költségekről. Összességében ez akkora teher, hogy valóban előidézhet ellátási nehézségeket” – fogalmazott a lapnak a MAGYOSZ elnöke.

Greskovits beszélt arról is, hogy továbbra is sok az emberi és technikai hibából adódó, úgynevezett fals alert a rendszerben, amely miatt a stabilizációs időszak lezárását követően a beteg nem kaphatná meg a gyógyszerét; most ezek kijavításán dolgoznak. A MAGYOSZ elnöke szintén hozzátette: számításaik szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése.

A teljes interjú az alábbi címen olvasható.