Azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszertárak hogyan vészelték át a koronavírus-járvány első hullámát, Hankó Zoltán a Demokratának úgy fogalmazott: „Nem volt egyszerű. A gyógyszer-nagykereskedelem gyakorlatilag összeomlott a járvány kitörésekor. Volt, amikor négy-öt napot is várniuk kellett a patikáknak, mire megérkeztek a megrendelt orvosságok, vitaminok vagy táplálékkiegészítők. Ez óriási nyomásként nehezedett a kollégákra, hiszen ugrásszerűen megnövekedtek a lakossági igények, és őket is nyomasztotta a betegségtől való félelem, valamint a karanténhelyzethez való alkalmazkodás kényszere.”
A Kamara elnöke sikerként értékelte, hogy a járvány miatt mindössze öt patikát kellett ideiglenesen bezárni, az érintett patikák egyikében sem alakult ki gócpont. Hankó Zoltán hozzátette: „Már a járvány kitörése előtt sikerült védőmaszkokat beszereznünk, részben az Operatív Törzzsel való együttműködésben. A fertőtlenítőszer-ellátásban is közvetítő volt a kamara. Sikerült egy patikafertőtlenítési módszertant is közzétennünk, és közel ötven tájékoztatót küldtünk ki a kollégáknak a járványhelyzet kezelésével kapcsolatosan. Vagyis elég gyorsan sikerült a kamarának és a patikáknak is átállni a járványüzemmódra.”
Az interjúban szó esik arról is, hogy a MOSZ mellett a Kamara is nehezményezte, hogy a gyógyszerészek kimaradtak az egészségügyi dolgozók részére juttatott egyszeri ötszázezer forintos jutalomból. Ezzel kapcsolatban Hankó Zoltán megjegyezte: a jutalom elmaradásának fogadtatásában az is szerepet játszott, hogy a parlament pár nappal korábban fogadta el a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényt, amelynek hatálya a gyógyszertárakra is kiterjed. „Nem is annyira a különadó ténye, hanem inkább az volt bántó, hogy egészségügyi veszélyhelyzetben, egy minden feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóágazatot vontak a kiskereskedelmi különadó hatálya alá. Ez a konfliktus nem alakult volna ki, ha egyértelmű lenne a gyógyszertárak és a gyógyszerészek szerepe az egészségügyi ellátásban. A szakmai szabályozás szerint a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltatók, hiszen komoly szerepük van a lakosság ellátásában, egészségi állapotának javításában. Ugyanakkor a patikák tevékenységét kiskereskedelmi kóddal jelölik, vagyis a kereskedelem részeként tekintenek rájuk. Ez a döntés és az egyszeri juttatás elmaradása gerjesztett bizalmi válságot” – fogalmazott a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
Hankó Zoltán az interjúban a patikaláncok terjeszkedéséről is beszélt. Ahogy fogalmazott, „a piaci hírek rendre arról szólnak, hogy továbbra is kerülnek patikák nagykereskedői tulajdonba, és újra növekednek a láncok. Másik probléma, hogy a gyógyszertárak elvileg nem működhetnének franchise típusú rendszerben, mégis egyre több patika vesz részt ilyen együttműködésben”. Hozzátette, a falusi kis patikák nem vonzóak a befektetők számára, így ezek a gyógyszertárak a túlélésért küzdenek.
A teljes interjú az alábbi címen olvasható.