Covid/poszt-Covid hatások (és egyéb aktualitások)
Beszámoló a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége online továbbképzéséről

A MOSZ május 21-i, félnapos, akkreditált továbbképzésének fókuszában elsősorban a Covid-19 megbetegedések és a long-Covid/poszt-Covid szindróma kezelése állt, emellett természetesen a pandémia egyéb vetületei, hétköznapjainkra és a gyógyszerpiacra gyakorolt hatásai is terítékre kerültek.

Dr. El Koulali Zakariás tisztifőgyógyszerész előadásában az OGYÉI-vel kapcsolatos aktualitásokról adott tájékoztatást. Mint megtudtuk, már nyomdában van a FoNo VIII. papíralapú kiadása, a gyógyszerészek egy-másfél hónap múlva tudják kézbe venni. Az Intézet fel fogja mérni az igényeket, hogy ki szeretne rendelni belőle. Az ezzel kapcsolatos módszertani hírlevél is elindult.

Az országos tiszti főgyógyszerész szokás szerint az elmúlt időszak hatósági ellenőrzéseinek tapasztalatairól is szót ejtett. Az Intézet munkatársai az eddigi 876 látogatásból 188-szor patikán kívüli forgalmazó helyeket kerestek fel. Az összes vizit 62 százaléka nem vont maga után szankciót, hét alkalommal szabtak ki bírságot, és kilenc helyen volt szükség a működés felfüggesztésére. A leggyakoribb probléma a gyógyszerész nélküli nyitva tartás, a nem megfelelően hitelesített mérlegek, az állatorvosi megrendelőlapra kiadott humángyógyszerek, a fokozottan ellenőrzött szerek nem megfelelő sorszámozása, illetve a megrendelőlapok alaki kellékeinek hiánya volt.

Dr. El Koulali Zakariás elmondta, május legvégén indul(t) az az elégedettség-felmérés, amelynek segítségével az OGYÉI és a tiszti gyógyszerészek tevékenységével kapcsolatban szeretnének visszajelzést kapni. A hatóság által szervezett ingyenes, online minikonferenciával (TGYF) kapcsolatban is eljuttatnak egy kérdőívet a gyógyszerészekhez, amelyben az előadások témáira és az előadókra tehetnek javaslatot.

Az országos tiszti főgyógyszerész a minőségi kifogások kezelését is szóba hozta, ami a gyógyszerészek számára jogszabályi kötelezettség: a problémát jelenteniük kell az OGYÉI-nek, plusz a készítményt is be kell küldeniük az Intézetnek. Az is elhangzott, hogy az OGYÉI az elkövetkező időszakban bocsátja a gyógyszertárak rendelkezésére azt a körülbelül 100 oldalas nyomtatványt, ami a patikák önellenőrzéséhez nyújt segítséget.

Dr. Csupor Dezső, az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet egyetemi docense, megbízott intézetvezetője a Covid-19 gyógyszeres terápiájában alkalmazott vírusellenes vegyületeket (például remdesivir, favipiravir), az ígéretes, jelenleg fejlesztés alatt álló molekulákat, a kutatások zsákutcáit, valamint két olyan, modern készítményt (molnupiravir, paxlovid) ismertetett, amelyek remélhetőleg előbb-utóbb nálunk is a gyógyítás eszköztárának részévé válnak.

Dr. Stubnya Bence, a Magyar Rezidens Szövetség Budapest régiójának alelnöke a szervezet tevékenységéről, terveiről, illetve a rezidenseknek a Covid-fertőzöttek ellátásában végzett munkájáról számolt be. Mint megtudtuk, a gyógyítás frontvonalában szerzett tapasztalataikból egy kiadványt szeretnének összeállítani, amelynek bevételét a Covid-árvákat támogató Regőczi István Alapítványnak fogják felajánlani. Az alelnök azt is elárulta, az MRSZ-en belül jelenleg gyógyszerészi és fogorvosi tagozat elindításán munkálkodnak.

Dr. Vincze Dóra kardiológus és intenzív terápiás szakorvos, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Kardiológiai Ambulanciájának főorvosa a long-Covid szindróma kardiovaszkuláris aspektusairól tartott előadást. Ezzel kapcsolatban beszélt a vírus fertőzési mechanizmusáról, definiálta és szakaszolta a long-Covid szindrómát, majd a legfontosabb tünetek után az e megbetegedés terápiájában alkalmazott gyógyszereket is megemlítette, végül pedig konkrét esetismertetésekre is sort kerített.

Dr. Takács Gézáné dr. nyugalmazott főgyógyszerész a Covid-fertőzött, illetve poszt-Covid szindrómában szenvedő krónikus betegek ellátásáról beszélt. Elsőként a Covid-19 szervrendszereket érintő, lehetséges szövődményeire tért ki, majd rámutatott a poszt-Covid és a long-Covid közötti különbségre, a két kórképet kísérő tünetekre. Részletesen is foglalkozott a poszt-Covid szindróma tüdőgyógyászati vonatkozásaival, illetve az ezen a téren leginkább veszélyeztetett betegcsoporttal, a diabéteszben szenvedőkkel, és az esetükben Covid-19 fertőzés során alkalmazható készítményekkel.

Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakember, a CP Contact Kft. ügyvezetője az árfeltüntetés szabályait ismertette. Szóba került a megtévesztés és az agresszív gyakorlat tilalma, a nem vényköteles termékekre vonatkozó előzetes ártájékoztatás kötelezettsége, az akciós árak feltüntetésének lehetőségei, a hatósági szankciót maga után vonó, kerülendő megoldások és a helyes gyakorlat is.

Hogyan alszanak Magyarországon a járvány második évében? – tette fel a költői kérdést Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója, aki cége és a Magyar Alvás Szövetség által közösen végzett ez irányú felmérés eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Kutatásuk során a Covid-19 alvásra gyakorolt hatását vizsgálták, és hasonlították össze az elmúlt két év tapasztalatait az azt megelőző időszakkal. A felmérés patikákkal kapcsolatos, gyógyszerészek számára talán legérdekesebb része, hogy a megkérdezettek körében két év alatt 34-ről 47 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik alvási panaszaik kezelésére valamilyen patikai készítményt vesznek igénybe. Ebben a szegmensben a vény nélkül kapható gyógyszerek és a homeopátiás készítmények forgalma nőtt a legnagyobb arányban, kereken a duplájára.

Somogyi Judit, az IQVIA üzletfejlesztési vezetője a COVID-19 járvány két éve alatt és után tapasztalt gyógyszerpiaci átrendeződésről tartott prezentációt. Többek között elhangzott, hogy
• bár a doboz- és a forintforgalom szinte valamennyi termékcsoportban nőtt, a patikai látogatások száma visszaesett, azaz a betegek/vásárlók összességében többet, de ritkábban vásárolnak;
• Budapest a teljes magyarországi gyógyszerforgalomból, ha minimális mértékben is, de egyre csökkenő arányban részesül;
• a magyarországi vitaminfogyasztás az elmúlt két évben messze meghaladta a kelet-közép-európai régió átlagát;
• a piacon újonnan megjelenő OTC gyógyszerek kategóriájában mindössze öt termék hozta az így keletkezett pluszforgalom 80 százalékát;
• nem meglepő módon a kézfertőtlenítők és Covid-tesztek volt az a két termékcsoport, amelyek forgalma a Covid-19 pandémiának köszönhetően látványosan megugrott.

A rendezvény tesztírással zárult, az ezt sikeresen abszolválók 16 kreditpontot írhattak jóvá maguknak.

Forrás: MOSZ Info
Kelt: 2022-05-23

Kapcsolódó cikkek:
Ünnepelünk
Sikeresen zárta 3 napos online Gyógyszertár-működtetés konferenciáját a MOSZ
30 év egy emberöltő
Gyorsjelentés a Gyógyszerészek XXXI. Országos Kongresszusáról
„Gyógyszerészetért” életműdíjat kapott
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Nyílt levele Prof. Dr. Kásler Miklós Mini
Sikeresen zárult a MOSZ akkreditált továbbképzése
A gazdaságos gyógyszertár működtetés alapjai
Hypertonia farmakoterápia menedzsment
Önök kérdezték
Covid/postcovid hatások - akkreditált továbbképzés
Közel tíz év után újra megalakult a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum
Hypertonia farmakoterápia menedzsment
Gyógyszertár-működtetés 2023.
A gazdaságos gyógyszertár működtetés alapjai 2023. Trendek és lehetőségek
XXVIII. Gyógyszertár-működtetés Konferencia Záródokumentuma
MOSZ tisztújítás 2023.
Kiegészítő terápiás lehetőségek a gyógyszertárban – Hypertonia farmakoterápia men
Gyógyszerészek XXXIII. Országos Kongresszusa
A MOSZ állásfoglalása a rendelettervezetről
Az együttgondolkodás, együttműködés időszaka
Az együttgondolkodás, együttműködés időszaka
Az együttgondolkodás, együttműködés időszaka
Az együttgondolkodás, együttműködés időszaka
Év Egyeteme Verseny felhívása
Gyógyszerészek XXXIII. Országos Kongresszusa
Évzárás, évindítás a gyógyszertári gyakorlatban
Megrendezésre került Lillafüreden az „Évzárás-évindítás a gyógyszertári gyakorlatb
Gyógyszertár-működtetés 2024. Konferencia