Szombat délután
Az ebédszünetet követő szekcióban a gyógyszerbiztonság került célkeresztbe. Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a gyógyszerellátás szabályozásában 2023-ban történt változásokról adott számot. Az E. Alap bevételi és kiadási oldalának ismertetése után a 2017 és 2023 között történt patikaszám-csökkenés földrajzi eloszlását mutatta be. Mint kiderült, a jelzett időszakban a legtöbb közforgalmú gyógyszertár Budapesten és Somogy vármegyében (8-8), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés vármegyében (6-6) zárt be, míg a fiókpatikák száma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében csökkent a legdrasztikusabban (23); Heves vármegyében ugyanezen idő alatt 14, Veszprém vármegyében 13 fiókgyógyszertár húzta le végleg a rolót.
Bidló Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerészek és asszisztensek számának lejelentése a patikák részéről önbevallásos alapon történik; a kormányzat ezeket a számokat látja, és ezek alapján ítéli a humánerőforrás-helyzetet rendezettnek vagy éppen kritikusnak. A helyettes államtitkár a minisztériumban napirenden lévő szakmapolitikai kérdésekről is beszámolt. Pozitív változás, hogy a gyógyászati segédeszközök (pelenkák) gyártói által tett, árváltozással kapcsolatos bejelentést követően – az eddigi három hónappal szemben – az árváltozás ma már azonnal hatályba lép. A magisztrális gyógyszerkészítés díjainak emelésével kapcsolatos rendeletmódosítás tervezete jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll. Ha a kormányzat elfogadja, hatályba lépésének dátuma valószínűleg 2023. november 1. lesz.
Ugyancsak terítéken van a fiókgyógyszertárak gyógyszerészi jelenléttel/vagy anélkül történő működtetésének kérdése, az ügyelet átszervezése (amelynek rendjét az orvosi ügyelethez igazítanák), a gyógyszerészek részéről történő, vis maior gyógyszerfelírás, az intézeti gyógyszertárak jövőbeli működ(tet)ésének és a szociális otthonok gyógyszerrel történő ellátásának kérdése is.
„Most vagyunk azon a ponton, amikor minden korábbinál nagyobb szükség van a párbeszédre” – ezzel a felütéssel nyitotta előadását dr. Illés Zsuzsanna, a MAGYOSZ igazgatója, amelyet követően a MAGYOSZ-tagvállalatok üzleti eredményeit mutatta be. Mint mondta, büszkék lehetünk arra, hogy a V4 országai közül egyedül hazánk gyógyszer-külkereskedelmi szaldója pozitív, azaz nagyobb az export, mint az import volumene, illetve a magyar gyógyszeripar hatszor annyi terméket értékesít külföldön, mint itthon. Ugyancsak elégedettségre adhat okot, hogy a legtöbb szabadalom (az összes levédett innováció 35 százaléka) a gyógyszeripar berkein belül születik. Az egyébként válságállónak mondott szegmens működési környezete egyre kedvezőtlenebb: az utóbbi egy-két évben az orosz-ukrán háború, az infláció és a gyógyszeripart sújtó extraadó hatására a szállítási, a nyersanyag- és a csomagolási költségek, valamint az energiaárak is drasztikusan emelkedtek, amit hosszú távon nemcsak a gyártók, hanem azok üzleti partnerei is meg fognak érezni.
Dr. Gaszner Péter, a Generikus Egyesület elnöke a támogatott gyógyszerek fenntartható és biztonságos ellátása kapcsán érzékelt kihívásokról adott számot. Mint mondta, a generikus készítmények az összes gyógyszerrendelés körülbelül háromnegyedét teszik ki. A generikus készítmények árai 2010–2021 között 39 százalékkal mérséklődtek (2021-ben a Magyarországon forgalomban lévő generikus gyógyszerek fogyasztói átlagára 1773 forint volt), azonban ez az árleszorító támogatási rendszer egy kedvezőtlen gazdasági helyzetben fenntarthatatlanná válik. A gyártók mára elérték azt az árszintet, ahol még van profitjuk, további csökkentésre azonban nincs lehetőségük.
Az elmúlt időszak kihívásai a generikus gyógyszeripart sem hagyták érintetlenül. Ezek egyik hatása a hiánygyógyszerek egyre növekvő száma. A bejelentett gyártói hiányok két leggyakoribb oka a gyártási problémák és a piaci megfontolások. Utóbbiak azt jelzik, hogy a gyártóknak egyre kevésbé éri meg termékeiket a magyar piacon forgalmazni. A problémák felemlítése mellett az előadó a kihívások kezelésére rövid-, közép- és hosszú távú javaslatokat is megfogalmazott. Előbbiek közé az alacsony árú gyógyszerek körében a 20 százalékos különadó kivezetése, a 10 ezer forint feletti termelői árú generikus gyógyszerek körében pedig a 40 százalékos különadó 20 százalékra történő mérséklése tartozik.
Dr. Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke az aktuális piaci adatok rövid ismertetését követően, a hiánygyógyszerek kapcsán megemlítette, hogy ma már nem nagykereskedők, hanem nemzetek versengenek a fellelhető készletekért. Az általános problémákról szólva, szerinte a hazai gyógyszerellátás területén jelenleg az egyik legnagyobb probléma a megosztottság, az ellenségkeresés. Hiányzik a közösen kialakított jövőkép, s a jövő formálásának kezdeményezése így kicsúszik a hivatás képviselőinek kezéből. Az előadó szerint az aktív piaci szereplők széleskörű együttműködésére, kiérlelt, megvitatott, elfogadott programokra és azok következetes képviseletére lenne szükség.
A szombati nap utolsó blokkjában a gyógyszerekhez való széleskörű hozzáférés, és ennek kapcsán az esélyegyenlőség hiánya került terítékre. Dr. Csontos Ildikó, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alelnöke rövid gondolatébresztő előadásában elmondta, több száz olyan kistelepülés van Magyarországon, ahol nincs orvos, így ott kizárólag a gyógyszertár biztosítja egészségügyi ellátást. A kisközségekben, falvakban lakók főleg vényköteles gyógyszereket váltanak ki a patikában, e készítmények árrése azonban olyan alacsony (alulról súrolja a 9 százalékot), hogy abból – állami támogatás nélkül – gyakorlatilag lehetetlen fenntartani a gyógyszertárat.
Dr. Balogh Balázs, a MOSZ Baranya Vármegyei Szervezetének elnöke mindezt saját régiójának adataival támasztotta alá. Mint mondta, Baranyában összesen 301 település található, ám ezek 85 százalékában a lakosságszám ezer fő alatt van. A vármegyében 91 közforgalmú patika működik, ebből 49 Pécsett, a fennmaradó 42 gyógyszertáron pedig 28 település osztozik. Vagyis minden tizedik településen van csak közforgalmú gyógyszertár, azaz Baranya településeinek 90 százalékán nincs folyamatos gyógyszerellátás. Ehhez jön még 30 fiókpatika, de így is, az összes település csupán 18 százalékán található közforgalmú vagy fiókpatika.
A nézői hozzászólások során előkerült a nagy értékű gyógyszerek igen alacsony árrése, amelynél a banki utalás költsége is magasabb. Dr. Csontos Ildikó elmondta, ez irányban is zajlanak tárgyalások, de a maximalizált árrés emelése egy éven belül biztos nem várható. Egy másik résztvevő a nagy értékű gyógyszerek közvetlen lakossági vonalon történő forgalmazását nehezményezte: mint mondta, patikája számára komoly pénzügyi terhet és kockázatot jelent – akár havonta több alakalommal is – egy 4,1 millió forintos gyógyszer beszerzése. Dedinszky Csabáné dr. fontosnak tartja, hogy a magisztrális gyógyszerkészítés díjainak közeljövőben történő emelése kapcsán a szakma kapjon valamilyen garanciát arra, hogy a következő korrekcióra nem kell majd újabb 20 évet várni. Dr. Mikola Bálint szerint egy olyan, új gyógyszertámogatás-politikai koncepcióra lenne szükség, amely – figyelembe véve a megváltozott társadalmi morbiditási képet és a gyógyszerpaletta változásait egyaránt - hagyna a büdzsében annyi tartalékot, amelynek egy része fedezetet biztosít a 20 éve elmaradt árrés-valorizációra és a gyógyszerészi szolgáltatásbővítés feladatainak ellátására.
Folytatjuk!