Június elején Dr. Mikola Bálint bejelentette, hogy indul a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöki posztjáért. Azért hogy teljes áttekintést tudjunk adni Önöknek, felajánlottuk számára, valamint Dr. Hankó Zoltán, az MGYK jelenlegi elnöke számára, hogy az ország minden gyógyszertárába eljutó PHOENIX Futárban is fejtsék ki elképzeléseiket és jövőképüket a gyógyszerészek számára.
A Dr. Mikola Bálinttal készült interjút ezúton közöljük. Dr. Hankó Elnök úr válaszában arról tájékoztatott, hogy nem kíván élni a felkínált lehetőséggel.
Összefogva a hivatásunk problémáinak megoldásáért
Június elején egy interjúban jelentette be, hogy elindul a gyógyszerészi kamara elnöki posztjáért az idei tisztújításon. Miért látja úgy, hogy szükség van a változásra? Milyen helyzetben van Ön szerint a gyógyszerellátás?
Egy kicsit szélesebb optikával közelíteném meg a kérdést. Először is fontos látnunk a gyógyszertárak és a gyógyszerészek pozícióját az egészségügyi ellátórendszerben. Úgy vélem, hogy a gyógyszerellátás kiemelten fontos szerepet tölt be az ellátásban. A legtöbb szakember-beteg találkozó a gyógyszertárakban történik, amely során az átadott tanácsokkal, a terápia támogatásával és felügyeletével jelentős mértékben hozzájárulunk az egészségnyereség növeléséhez. Ez a tevékenységünk egyben komoly mértékben tudja tehermentesíteni a háziorvosi és a szakellátást egyaránt. A gyógyszerészek kulcsszereplők az egészség megőrzésében, fenntartásában és a gyógyításban egyaránt.
A koronavírus-járvány során számottevően nőtt a gyógyszertárakban a lakossági megkeresések száma, ami azóta tovább emelkedett. Ehhez hozzájárulnak a háziorvosi szolgálatok átszervezése, a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg ellátás területén bevezetett változások egyaránt.
Az orvos-diagnosztika és technológia fejlődésével egyre növekszik a terhelés a betegellátás magasabb szintjein, így felértékelődik a mindig hozzáférhető lehetőség, ahol egészségtudományi egyetemet végzett, szakképesítéssel rendelkező gyógyszerésszel találkozhatnak a betegek. Ennek színtere a gyógyszertár.
Visszatérve konkrét kérdésére, ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzetét, mind szakmai mind pedig gazdasági szempontból, akkor azt tudom mondani, hogy drámai. A kétezres évek végén a liberalizáció és a gazdasági világválság sújtotta az ágazatot, majd az elmúlt tizenkét évben ismét egy lefelé húzó spirálba került. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás kizárólag a kereskedelmi tevékenység árréséből tartja fent működését, ebből fedezi a hivatást fejlesztő szakmai programjait, biztosítja a személyi és tárgyi erőforrásokat, finanszírozza a biztonságos gyógyszerkészletet, garantálja a szakszerű és hozzáférhető gyógyszerellátást. Az elmúlt éveket tekintve az árréstömeg jelentősen és érezhetően csökkent. Ez különösen akkor szembetűnő, ha szembeállítjuk az azóta érvénybe lépő szigorú szabályokkal, s az ezekkel is összefüggő, egyre emelkedő kiadásokkal.
Milyen kihívásokkal néz szembe a hazai gyógyszerészet a gazdasági problémákon túl?
A legnagyobb probléma, hogy a gyógyszerészet veszített a korábban felépített szakmai elismertségéből, társadalmi megbecsüléséből. Ez a jelenség meglátásom szerint nemzetpolitikai, egészségpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból is egyaránt aggályos. Elfogadhatatlan, hogy „tejfölárusként” hivatkozzanak ránk, korábban erre nem volt példa.
Emellett a generációváltás szükségessége utolérte a gyógyszerészetet is. Nincsen jövőkép a gyógyszerészek előtt, az egzisztenciális perspektíva hiánya és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt az egyetemek gyógyszerész képzéseire jelentkezők száma nem biztosít elegendő utánpótlást az ágazat számára. Igen sok tennivalónk van ezen a téren.
Milyen szerepe van ebben a kamarának? Miért gondolja, hogy a kamara elnökeként Ön tud ezen változtatni?
A kamara szerepe meghatározó az ágazat működése szempontjából. Az első számú, kötelező tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet, egyben a kormányzat fő tárgyalópartnere a gyógyszerellátást érintő kérdésekben. Úgy látom, hogy az elmúlt tizenkét évben ezt a feladatot nem látta el megfelelően. Nem érkeztek meg a praxisban jelentkező kérdésekre azok a válaszok, amelyek megoldást jelentenének az ágazat problémáira. A személyi jogos, és a beosztott gyógyszerészek egyaránt egyre nehezebben tudják biztosítani a betegek számára a színvonalas szolgáltatást, nemhogy még azok fejlesztésén is dolgoznának.
További jelentős probléma, hogy a gyógyszerellátással és annak környezetével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban jelentős alulinformáltságot tapasztalok. Egyre többen véljük úgy, hogy egy szűk és zárt bizalmi kör tartja kézben a szakmapolitikai kapcsolatokat, és sem a döntéshozókat, sem a gyógyszerész kart nem tájékoztatja megfelelően. Ez hátrányosan befolyásolja a szervezet elvárható érdekérvényesítő tevékenységét, ezért képtelen elősegíteni az ágazat számára létfontosságú reformok megvalósítását. A változáshoz nélkülözhetetlennek tartom a transzparens, az egészségügyi ellátás széles környezetével együttműködő kamarát. A korábbi évtizedekben működő, a jelenleginél jóval szélesebb körű, a szakmai társszervezetekkel is egyeztető rendszer kialakítását létfontosságúnak tartom.
Kiknek a támogatására számít?
A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöksége egyhangú támogatásáról biztosított, amit igen sokra becsülök. Ezen túlmenően minél több gyógyszerésszel szeretnék találkozni, konzultálni, bizalmukat elnyerni. Többségük fásultságból vagy kiábrándultsága miatt nem vesz részt a választásokon, és nem folyik bele a szakmai és szakmapolitikai kérdésekbe. Célom, hogy őket is elérjem, az ő véleményüket is megismerjem. Mert csak akkor érhetünk el eredményeket, ha egységet tudunk teremteni az ágazaton belül.
Van már programja a változásokat illetően?
Elengedhetetlen a gyógyszertárak egészségügyi ellátó rendszerben való megfelelő elhelyezése, valamint egy közép és hosszú távú stratégia elkészítése.
Meg kell teremteni a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban a betegközpontú szemlélet erősítését a termékcentrikus helyett, a biztonságos gazdasági feltételrendszert, és csökkenteni kell a gyógyszerészekre háruló adminisztratív terheket. Meggyőződésem, hogy ezek az életszerű módosítások jelentős mértékben növelni tudják az ágazat hatékonyságát, az így felszabaduló erőforrások pedig a gazdasági fenntarthatóság növelésére, implicite a szakmai színvonal fejlesztésére fordíthatók.
A kamara elnökének elsődleges feladata az érdekképviselet, annak eredményességéhez pedig párbeszédre van szükség. Ezért a következő hetek és hónapok során lehetőleg még több gyógyszerésszel szeretnék találkozni, hogy megismerjem a véleményüket. Nem csak a bizalmukat kérem a választáson, de közös munkára hívom őket, hogy együtt fogjunk hozzá a hivatásunkat érintő problémák megoldásához.