Több mint 30 éve van jelen a magyar piacon a világ egyik vezető egészségügyi vállalata, a Johnson & Johnson. A cég gyógyszeripari vállalatát korábban Janssenként ismerte a szakma. Ana Maria Vargast, a vállalat magyarországi igazgatóját a Portfolio kérdezte.
Az elmúlt években több iparági szakértői vélemény is megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszeripari szereplőknek, különösen az innovatív gyógyszergyártóknak nem kedvező a hazai üzleti környezet: különadókat vezettek be náluk, és az új gyógyszerek befogadásának üteme is jelentősen lelassult. Ez mennyiben csökkenti Magyarország vonzerejét az iparági szereplők körében? Milyen feladata és lehetőségei vannak egy gyógyszercégnek egy ilyen üzleti környezetben?
Ha az egészségügy egészét tekintjük Magyarországon, egyértelmű, hogy sok a tennivaló, nem biztatóak az erre vonatkozó mutatók: elmaradunk az európai átlagtól, például olyan fontos területeken, mint a megelőzhető halálozások, vagy az egészségügyre fordított kiadások összege. Említést érdemel az is, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, ahol nincs Egészségügyi Minisztérium. Fontos lenne, hogy az egészségügyet a kormányzat prioritásként, a jövőbe történő befektetésként kezelje.
2019 óta az egész világ megváltozott: pandémia, háború, gazdasági válság, az adózási környezet módosítása: az európai klinikai vizsgálatokra és orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozások változásának hatása egyértelműen érezhető a szektorban, és csökkenő teljesítményt vetít előre hosszú távon. Az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) dominanciája Ázsia javára csökken, és a közép-kelet európai régióban is érzékelhető a keleti irányba való eltolódás.
Viszont ez a helyzet motivál is minket: úgy gondoljuk, hogy a magyar betegek is megérdemlik azt a minőségű ellátást, mint ami a környező országokra – Csehország, Szlovákia, Szlovénia – jellemző, és azért dolgozunk, hogy ehhez a célunkhoz egyre közelebb kerüljünk. Ezért keressük az együttműködést az egészségügyi rendszer valamennyi szereplőjével, és törekszünk rá, hogy a kormányzatnál is elérjük, hogy nagyobb figyelmet fordítson az egészségügyre.
Mi a véleményük az elmúlt időszak gyógyszeripart érintő kormányzati intézkedéseiről? Hogyan érintették ezek a társaság kutatási tevékenységét? Milyen hatással vannak a különadó-emelések a cég magyarországi működésére? Mennyire van lehetősége az érintett cégeknek párbeszédbe lépni a kormányzattal az intézkedés kapcsán?
A Johnson & Johnson Innovative Medicine is tagja az AIPM-nek (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), és ugyanazon a véleményen vagyunk, mint amit Szalóki Katalin, a társaság igazgatója megfogalmazott. Nyilvánvalóan negatívan hatnak ránk ezek az intézkedések. Azért nem fejezzük ki ezt erőteljesebben, mert hiszünk a tárgyalásokban és az együttműködésben. Elkezdődtek a különböző érdekelt felekkel, köztük a kormányzati szereplőkkel való egyeztetések, amit pozitív fejleménynek tartunk. Mi bízunk abban, hogy a kormány, az ígéreteknek megfelelően év végén eltörli a 40%-os különadót.
Számunkra ez azért különösen fontos kérdés, mert a gyógyszerfejlesztés- és gyártás egy hosszútávú folyamat, üzleti tervezést igényel, ezért a kiszámítható piaci környezet kiemelten szükséges ebben az iparágban. Ahhoz, hogy további tehetségeket és befektetéseket tudjunk vonzani Magyarországra, nekünk hosszú távon is kiszámítható üzleti környezetre van szükségünk. Iparági szövetségünk, az AIPM folyamatosan egyeztet a kormányzattal, többek között Bidló Judittal, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával, és Nagy Ádámmal, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárával is.
(…)
A különböző szereplők szempontjából miért fontosak a gyógyszergyárak által végzett klinikai vizsgálatok? Képesek-e anyagi terhet levenni az állam válláról, mennyire járulnak hozzá a szakemberek megtartásához és a betegek gyógyulásához?
Egyre jellemzőbb, hogy a klinikai vizsgálatok Közép- és Dél-Amerikába, Ázsiába és Ausztráliába költöznek, az európai piaci környezet kevésbé kedvező, ezért fontos, hogy Magyarország olyan környezetet alakítson ki, amivel meggyőzi a befektetőket, hogy érdemes ide jönni.
Mind a magyar piacon, mind nemzetközi szinten az a célunk, hogy megváltoztassuk egy betegség lefolyását, ezért globálisan 50 milliárd dollárt fektetünk kutatás-fejlesztésbe. Például a hepatitis C (súlyos májkárosodást okozó vírusos megbetegedés) többek között a mi fejlesztéseinknek is köszönhetően gyógyíthatóvá vált, ezáltal tehermentesítettük a betegeket és családjukat, illetve az egészségügyi ellátórendszereket. A HIV-vírus kezelésében is áttörést értünk el: gyógyíthatatlan betegségből krónikus, kezelhető betegséggé vált. Egy közismert példával: ha gyorsabban haladt volna a fejlesztés, Freddie Mercury valószínűleg még ma is élhetne. Ez a mi hozzájárulásunk a társadalom irányában: minél több terhet levenni a betegről, a környezetéről és az ellátórendszerről a fejlesztéseink által.
Amit a magyar egészségügyben nagy problémának látunk, hogy a betegek sokszor elvesznek a rendszerben, ezért fontos, hogy a rendelkezésünkre álló hálózatot és tudást fel tudjuk használni arra is, hogy ezt a helyzetet javítsuk, oktatással, aktív jelenléttel elősegítsük a pozitív változást. Ennek kapcsán többek között reményeink szerint hamarosan elindítunk egy együttműködést egy olyan magyar vállalattal, amely egy mesterséges intelligencián alapuló megoldást fejlesztett ki.