A méhnyakrák gyakori tünetei között szerepel a rendellenes hüvelyi folyás, a derékfájdalom vagy az alhasi fájdalom, míg a puffadás, székelési problémák akár a petefészekrák előjelei is lehetnek. Sok esetben az enyhének vagy más jellegű szervi problémának álcázott panaszok is okai annak, hogy a betegek csak későn részesülnek rákos megbetegedésük miatt megfelelő kezelésben.
A Mályvavirág Alapítvány és az Inspira Research az érintett nők körében végzett kutatása számos fontos pontra világít rá a méhnyak- és petefészekrákos megbetegedések kapcsán. Írásunkban azokat a legfontosabb tapasztalatokat összegezzük, amelyek ismerete hozzáadott értéket jelenthet a gyógyszerészek informáltsága szempontjából.
A betegség jelentősen befolyásolja az életminőséget
A felmérés eredményei a hazai és nemzetközi statisztikákat erősítik, hiszen a méhnyakrákban érintett nők átlagos életkora a diagnózis felállításakor alig 40 év, míg a petefészekrákban érintettek esetében 45 év volt. Összességében a hölgyek 50 százalékának a családi anamnézisében is előfordult rákos megbetegedés női vonalon (a leggyakrabban mellrák).
A daganat erőteljesen kihatott a nők aktivitására: a munka utáni visszatérés kapcsán ugyanis az érintettek körében csaknem 20 százalékkal csökkent az aktív keresők aránya. A két kórkép összehasonlításában a petefészekrák kihatásai rosszabbak, mert ennek a betegségnek a következményeként jelentősen nőtt a nyugdíjas és más formában inaktív hölgyek aránya. Ehhez igazodóan az is elmondható, hogy a petefészekrák jobban befolyásolta a munkavégzési képességet, mivel a kigyógyulók közül többen számoltak be arról, hogy a kezelések, a műtét utáni lábadozás mellékhatásai, illetve a petefészekrák krónikussá válása nehézzé tette a munkát, vagy kénytelenek voltak a munkahelyen kedvezőbb munkaidőt és/vagy munkafeltételeket kérni.
Összességében az érintettek 16 százaléka élt a leszázalékolás lehetőségével, de itt az is fontos információ, hogy a leszázalékolt hölgyek átlagos életkora alacsony, mindössze 50 év, míg a leszázalékolást tervezők esetében 47 év az átlagos életkor!
Az érintettek 9 százalékának (elsősorban a petefészekrákban érintetteknek) nem volt, és már nem is lehet gyermeke. A családanyák körülbelül egyötöde (22%) szeretett volna még gyermeket, de a betegség miatt többé nincs erre lehetőségük (elsősorban a méhnyakrákban érintetteknek), míg az örökbefogadás gondolata csak nagyon keveseket foglalkoztat. Összességében a nők 26 százalékától vette el a betegség egy vágyott gyermekvállalás lehetőségét!
Az érintett hölgyek jelenlegi életminőségi indexe (1-10 közötti skálán mérve) átlagosan 6,6-os. A jelentős lelki megterhelés mellett fizikálisan, a mindennapi életfunkciók területén még a gyógyulás utáni időszakban is komoly kihívásokkal kénytelenek megküzdeni.
A betegség következtében a hölgyek mintegy 70 százalékának változott meg a vizeletürítési technikája, sokaknál (25%) gyakoribb lett a haspréssel történő vizelés. 61 százalékuknál a székelési szokások is megváltoztak, többeknél (mintegy 40 százaléknál) megjelenő tünetté vált a szorulás. A szexuális élet változása az érintettek mintegy felénél következett be. Betegségtípus alapján nem tapasztalható jelentős különbség, míg életkor szerint mind a pete-, de főként a méhnyakrák esetében a 45 év felettiek említették, hogy a kezelés óta már nem élnek aktív szexuális életet.
Észrevétlen tünetekkel támad a betegség
A két betegségtípusban a tünetek jellege eltérő. A méhnyakrák kapcsán gyakrabban fordul elő (35%), hogy egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket, de ha mégis előfordulnak ilyenek, akkor az aktus utáni pecsételő vérzés a legjellemzőbb (30%). A petefészekrákban szenvedők leggyakoribb panasza a puffadás (54%) és az alhasi fájdalom (48%).
A méhnyakrák kezdeti stádiumában diagnosztizált hölgyeknél szignifikánsan magasabb (53%) a panaszmentesek aránya, míg az előrehaladottabb (IIB.) stádiumban diagnosztizáltak jellemző tünetei az aktus utáni pecsételő vérzés (43%), az alhasi fájdalom (28%), a folyamatos vérzés (22%) és a véres hüvelyi folyás (15%).
A tünetek kapcsán nagyon fontos kiemelni, hogy a sok esetben enyhének vagy más jellegű szervi problémának álcázott panaszok jelentős részben hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek csak későn részesülnek megfelelő kezelésben. Fontos tehát, hogy akár gyógyszerészként is szem előtt tartsuk a betegség lehetséges veszélyét, hiszen a tára mögött álló szakember hiteles forrást jelent az esetleges panasszal érintett hölgyek számára.
További problémaként emelendő ki, hogy még mindig sokan nem járnak rendszeres rákszűrésre. Éves gyakorisággal a hölgyeknek csak mintegy a fele jelenik meg szakorvosnál ilyen céllal, és a rendszeresebben járók aránya lényegesen magasabb (56%) a 45 év alattiak körében (45 év felett ez mindössze 41 százalék!).
A diagnózist megelőzően HPV-szűrése a méhnyakrákban érintettek mindössze 25 százalékának volt, a legtöbbjüknek (59%) három éven belül.
Hazai statisztikák
A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében Európában és Magyarországon egyaránt. Ez a betegség leggyakrabban 30-40 éves korban alakul ki, de előfordulhat a menopauza után, illetve az utóbbi években már a 20-30 év közötti korosztályban is megfigyelhető. Magyarországon évente mintegy 1200 nőt szembesít azzal az orvosa, hogy méhnyakrákja van. Évente még ma is több mint 400 nőt veszítünk el itthon a betegség miatt.
Magyarországon évente megközelítőleg 1300-1400 nőt diagnosztizálnak petefészekrákkal, és sajnos körülbelül 700-an bele is halnak. A betegség ma már krónikussá tehető, ugyanakkor szomorú jellemzője, hogy a petefészekrákok 70 százalékát későn diagnosztizálják, ami a magas halálozási arányt támasztja alá.
Kiss Katalin
kutatásvezető,
Inspira Research Kft.
A kutatás háttere
A Mályvavirág Alapítvány, az Inspira Group piackutató és a Big Data 2019 februárjában egy stratégiai együttműködés keretében exkluzív piackutatást készített. A maga nemében egyedülálló és hiánypótló vizsgálat nagy mintán (425 méhnyakrákban és 96 petefészekrákban érintett hölgy közreműködésével), átfogóan és rendkívül részletesen vizsgálja a betegséggel kapcsolatos fizikai és lelki élményeket, tapasztalatokat. Az Alapítvány célja, hogy a kapott eredményeket a finanszírozó, az egészségügyi szakma, valamint a lakosság felé kommunikálja, illetve felhasználja az ellátás javítására, fejlesztési pontok megfogalmazására, edukációra.
A Mályvavirág Alapítványról
A szervezet 2013-as alapítását személyes élmények, tapasztalatok ihlették. Az alapítók célja a méhnyakrák-prevenció és a nőgyógyászati daganattal érintett nők gyógyulásának támogatása. Az évről évre egyre több tagot számláló szervezet munkáját a megszállottság jellemzi. Az általa vállalt feladatok jellege nagyon változatos: része a betegút-menedzsment, a lelki támogatás, az orvosokkal történő kapcsolatfelvétel támogatása, vagy akár a rehabilitáció segítése is. Kritikus tényező, hogy működésük minden területén szorosan együtt dolgoznak a szakmával, mindenben kikérik az érintett orvosok, egészségügyi szakemberek véleményét, egy-egy projektben szorosan együtt dolgoznak velük, minden kiadványuk, cikkük orvosi lektorálással születik.
