Kevéssé közkeletű szó az üvegplafon, holott igen gyakran ütközünk bele. Ilyenkor derül ki, hogy ez az üveg törhetetlen, vagy legalábbis annak látszik. Első megközelítésben ez társadalmi jelenségnek tűnik, mintha a felső korlátokat a társadalom állítaná a gyanútlan állampolgárok számára. Néha ez is megtörténik, azonban ezek a korlátok leginkább belül vannak. Ezek pedig a hiedelmeink.
Mi köze mindennek a gyógyszertárhoz? Amikor olyan mondatokat hallunk, hogy „erre nincs pénz”, vagy „nincs ember”, vagy „már próbáltuk, de ez itt nem működik”, vagy „a vezetés biztosan nem engedné”, akkor nagy valószínűséggel ennek az üvegplafonnak a hangját halljuk, amikor az ötlet, még felnövekvése előtt, beleütközik ebbe a láthatatlan korlátba. Nagyon sokféle növekedéssel és fejlődéssel kapcsolatos ötlet fordul meg a gyógyszerészi szakma környékén, és ennek megfelelően sokféle plafon is létezik, kinek alacsonyabban, kinek magasabban.
Érdemes felidéznünk egy pár korlátot, és azok átlépésének módját. Az első példa a vezetéshez kapcsolódik. Az egyik legösszetettebb vezetési feladat egy zenekar irányítása. Nem véletlen, hogy a vezetési irodalomban a jól irányított szervezetekre az „orchestrating” szót használják, ami a többféle hangszer összehangolt rendezésének képességére utal. Kevés ennyire férfiak által (szó szerint) uralt szakma létezik, ahol nők csak elvétve fordulnak elő. A 34 éves litván karmester, Mirga Gražinytė-Tyla ma a Birminghami Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. Éppen a napokban jelölték Grammy-díjra a „2020 legjobb zenekari produkciója” mezőnyében. Ha valakit érdekel egy méltatás róla, a „The Guardian Tyla” keresőszavakkal hamar talál ilyet.
A mozgáskorlátozott emberek áttöréseiről is sokat hallhattunk. A nálunk is jól ismert Nic Vujicicról – aki kéz és láb nélkül születve is képes volt nemzetközileg magasan jegyzett motivációs előadóvá válni – sokan példát vehetünk, akiknek minden végtagjuk ép, és netán arra gondolnánk, hogy korlátok közé vagyunk szorítva. Egy másik „korlátozott” hölgy (a keresőben megtaláljuk, ha a „TED Sue Austin” szavakat írjuk be) kerekesszékkel búvárkodik. Érdemes megnézni a vele készült videókat.
„A nehézségek, az üvegplafonok valójában a legjobb edzőtársak – ha úgy tekintünk rájuk.”
Ha a gyógyszeripar nagyszerű példáit nézzük: Béres József egy olyan korban volt képes megalkotni életművét, amikor 1975-ben „kuruzslás” miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Végül szabadalmaztatta készítményét, és a Herbária segítségével kezdte el forgalmazni a Béres Cseppet. Innentől kezdve a történet jól ismert, de ha visszalépünk több mint negyven évet, nem csupán üveg-, de betonplafont láthatunk.
Bizonyára mindenkinek megvannak a maga történetei, hősei, akikre felnéz, és követendő példának tartja őket – mások számára. Ám ezeknek a hősöknek a maguk idejében naponta át kell(ett) törniük az üvegplafont. Mindezek alapján nyilván ostobaság lenne általános receptet kínálni. Egy biztos pont azonban mindegyik történetben van: nincs ingyen ebéd. Hit és erőfeszítés nélkül igen-igen ritka a siker. És a „siker” szó nem feltétlenül a nemzetközi hírnevet jelenti, hanem azokat a kis áttöréseket, amelyek a hétköznapi munkában nyilvánulnak meg. Az ilyen kis sikerekben tud segíteni a coaching és az ilyen céllal szervezett műhelymunkák. Azt tapasztaljuk, hogy a nehézségek, az üvegplafonok valójában a legjobb edzőtársak – ha úgy tekintünk rájuk. Ilyenkor nincs szükség sem coach-ra, sem műhelymunkára, csupán hittel végzett kitartó munkára. Ha mégis elfáradnánk, akkor jön jól egy coach, egy serpa, aki egy darabon segít vinni a terheket. De a csúcsra mindenkinek magának kell felmennie.
Dr. Bencz Zoltán és Tóth Ilona,
Connect Consult
