Önök kérdezték
A XXX. GYOK előadói válaszoltak – 1. rész

Az idei, online megrendezett gyógyszerészkongresszus nézőinek az esemény üzenőfalán volt lehetőségük kérdéseket feltenni az előadóknak. Ezek többségét a megszólítottak már akkor megválaszolták, a többieknek e-mailben küldtük el a kérdéseket, és ők ugyanilyen formában osztották meg velünk a témával kapcsolatos információkat. A kérdéseket és válaszokat – számosságuk miatt több részletben – lapunkban is közzétesszük.

COVID-19

A szájmaszkokkal kapcsolatosan tudna néhány információval szolgálni? Érdemes az orvosi maszkot UV lámpával vagy alkohollal fertőtleníteni?

Dr. Oláh Gábor: A szájmaszkok alapvetően eldobható eszközök. Nem úgy vannak tervezve, hogy többször is felhasználhatók legyenek. Viszont a WHO és a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) is alapvető maszk- és védőfelszerelés-hiánnyal szembesült, különösen a márciusi periódusban, amikor az első hullám elérte Európát és Amerikát. Arra jutottak, hogy ezek közül a védőeszközök közül számos többször, hosszabb ideig is használható, ha fertőtlenítve van. Az amerikai egészségügyi szervezet ajánlása alapján ezeknek a sebészi maszkoknak az alkoholos fertőtlenítése nem elfogadható. Ugyanis nagyon sok olyan eldobható maszk van, ami az alkohol hatására megváltoztatja a szűrőképességét, mivel lyukak keletkeznek rajta. A másik nagyon fontos dolog, hogy 60 fok fölött ezek a maszkok elkezdenek megolvadni. Tehát ezzel is nagyon óvatosan kell bánni: 60 fok fölé tilos ezeket melegíteni, ha hővel akarjuk őket tisztábbá tenni.

Ami a gyakorlatban a leginkább működőképes megoldás a maszkok tisztán tartására, az a pihentetés. Öt napra letesszük őket, és ez idő alatt az új típusú koronavírus elveszti a fertőzőképességét, és nem lesz már jelen aktív fertőző anyagként a maszkok felületén. Az UV-zás nagyon jó technika, a gyógyszertári manipulátorokban akár még működhetne is, viszont vigyázni kell, mert ezek a maszkok redőzöttek, és ahol árnyékolás történik, ott az UV nem lesz elég hatékony. Éppen ezért ezt kiegészítő módszerként javasolnám: UV-zás után ötnapos pihentetés, és úgy lehet ezeket a maszkokat esetleg újra használni.

Amire komoly energiákat kellene fordítani, az az, hogy olcsó forrásból el tudjuk látni a lakosságot védőfelszereléssel. Nemcsak a gyógyszerészeknek kell maszkot kapniuk, hanem a betegeknek is, és ezeket a forrásokat kormányzati szinten vagy a nagykereskedőkkel összefogva kell megteremteni. Most ez a kulcsponti kérdés. Nyilván a járvány elején azért nem javasolták a maszkhasználatot, hogy az egészségügyi személyzet hozzá tudjon jutni ezekhez a felszerelésekhez, de ma már nem ebben a stádiumban vagyunk.

Mi a véleménye az ózonnal való fertőtlenítésről, illetve milyen gyakran javasolja?

Dr. Oláh Gábor: Az ózonnal való fertőtlenítésről alapvetően azt kell tudni, hogy az O3-ból szabadgyök felszabadulásával lesz oxigén. Ez a bomlási folyamat borzasztó irritáló köztitermékek felszabadulásával jár, ami az összes nyálkahártyát ingerelni fogja, ezért amíg egy helyiségben zajlik az ózonos fertőtlenítés, ott nem igazán szerencsés, sőt, kifejezetten tilos tartózkodni. Tehát ezt úgy lehet csinálni, hogy hétvégén, amikor zárva van a patika, bekapcsolják a gépet, a következő nyitáskor pedig alaposan ki kell szellőztetni, és úgy lehet elfoglalni a munkaterületet. A maszkok ózonos fertőtlenítésével kapcsolatban egyelőre nincs tapasztalat, nem láttam irományt, amely ezt vizsgálta volna. Az ózont inkább a nagyobb termek felületeinek a fertőtlenítésére szokták ajánlani.

Lehet tudni, hogy hány embert oltottak már be az orosz vakcinával, és mik a tapasztalatok?

Dr. Oláh Gábor: Ha jól emlékszem, a klinikai tesztek fázisában több tízezres populáción lett kipróbálva az oltás, és nem tapasztaltak súlyos mellékhatást. Az egyéb vakcinák kapcsán úgy gondolom, a jövő év eleje, közepe jöhet szóba realitásként, hogy olyan vakcina kerüljön forgalomba, amelyik biztonsággal alkalmazható.

A jelenlegi helyzetben a szezonális influenza elleni védőoltást is erősen ajánlott minél többeknek megkapni. Van arról visszajelzés, hogy hogyan viszonyul a lakosság ehhez a kérdéshez? Mennyire elutasítóak, vagy látszik-e az, hogy most többen szeretnék ezt az oltást beadatni maguknak?

Dr. Oláh Gábor: Meglehetősen bizonytalan a kormányzati kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy ez az oltás most kötelező vagy sem, illetve kinek ajánlott és kinek kötelező. Úgy gondolom, hogy ezt a jelenlegi helyzetben sokkal komolyabban kellene venni. Az amerikai egészségügyi kultúrában nem kérdés, hogy az összes veszélyeztetett ember, aki olyan egészségi állapotban van és maguk az egészségügyi dolgozók be sem tehetik a lábukat egy egészségügyi intézménybe, ha nincsenek beoltva szezonális influenza ellen, még úgy is, ha nincs koronavírus-járvány.

Számos gyógyszertárban normál helyzetben is nagyon kevés alkalmazott dolgozik, így nagyon nehezen tudják a nyitva tartásokat megoldani, vagy megfelelő helyettest találni, ha a személyi jogos gyógyszerésznek bármilyen ügyintézés miatt valaki másra kell bíznia a patikát. Ezzel kapcsolatban tudunk-e valamilyen rugalmasságot vagy egyedi elbírálást kérni az OGYÉI részéről, hogy jobban figyelembe vegyék a patikák kiszolgáltatott helyzetét? Volt arra esetleg valamilyen pozitív példa, hogy méltányossággal éltek az irányunkban?

Dr. Biczó Ágota: A járvány kitörésekor, tehát a március-áprilisi időszakban úgy tudom, hogy az OGYÉI részéről egyáltalán nem történt ellenőrzés. Egyrészt ők is védték a kollégákat, számukra is ismeretlen volt a helyzet, másrészt amellett a terhelés mellett, ami azokban a hónapokban érte a patikákat, ha jelezték volna, hogy hatósági ellenőrzés várható, lehet, hogy nem is tudtunk volna vele mit kezdeni. Később, a nyár folyamán, amikor újra elindultak az ellenőrzések, az OGYÉI munkatársai nagyon szigorúan betartották az erre vonatkozó szabályokat: maszkban, kesztyűben, az előírt távolságot betartva végezték a dolgukat. És a tiszti főgyógyszerész úr, amikor megkérdezték tőle, hogy ha jön a járvány következő hulláma, befejezik-e az ellenőrzéseket, úgy nyilatkozott, hogy nem.

Amit viszont tudok, hogy a kezdeti időszakban, amikor bárki beadott elektronikusan bármilyen, a patika működésével kapcsolatos kérvényt, azt nagyon hamar elbírálták, és mindenki pozitív választ kapott. Gondolok itt például a 10 plusz 21 napos felfüggesztésre. Nem tudok olyanról, hogy bárki ne kapta volna meg ezt a lehetőséget.

A patikájában a COVID-19 járvány első hulláma idején módosította-e a munkaidőt? Ha igen, akkor ez hogyan történt? Most tervezi-e a munkaidő módosítását a kollégái számára?

Dr. Biczó Ágota: Mindenkinek ajánlom az OGYÉI kiadványának, a Gyógyszereinknek az első számát, amelyben az országos tiszti főgyógyszerész úr egy elég részletes cikket írt arról, hogy hogyan változott a COVID-19 járvány ideje alatt és az utána következő időszakban a munkaidő, illetve az azzal kapcsolatban beadott kérvények tartalma. Ami az általam végzett felmérésből kiderült, hogy mindenki elég gyorsan próbált egyfajta műszakmegosztást csinálni. Volt, akinél ez működött, és volt, akinél nem. Nagyon sokan, főleg a korlátozások bevezetése után, rövidítették a nyitvatartási időt. Csökkentették a dolgozói létszámot, védve ezzel az időseket és a gyerekeseket. Az ilyen helyeken nagyon sokszor csak egy műszak volt, egyműszaknyi ember dolgozott, és azokat forgatták naponta, vagy két napot dolgoztak és utána jött két nap pihenés.

Hegedüs Józsefné dr.: Nálunk részlegesen csökkent a munkaidő. Vidéki patikaként nem tudtam megoldani, hogy kétfelé szedjem a társaságot, és heti vagy kétnapi váltásban dolgozzunk. A minimálisra kellett szorítanom az anyapatika és a fiókgyógyszertár dolgozóinak találkozását, ami számomra jelentett többletmunkát, de ez belefért. Mindenekelőtt arra kellett törekednünk, hogy a minimálisra csökkentsük a fertőződés lehetőségét. A fiókpatikánál kellett meglépnem egy munkaidő, illetve nyitvatartási idő-csökkentést, ami a vásárlási időkorláttal kapcsolódott össze. Ők ugyanis a nyári időszakban, a helyi igényeknek megfelelően szombaton is nyitva vannak, de májusban és a veszélyhelyzet feloldását követően, júniusban a szombati nyitva tartást felfüggesztettük, ugyanis az, hogy 9-12 óra között csak az idősek jöhettek vásárolni, akkora forgalomcsökkenést okozott, hogy arra az egy órára, amikor a többi beteget is fogadhattuk, nem volt értelme nyitva lenni a patikának. Illetve a járvány első időszakában nálunk akkora forgalomemelkedés történt, hogy nem bírtuk volna el a terhelést, ha csökkentem a nyitvatartási időt.

Készül-e eljárási protokoll a patikák számára azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges COVID-pozitív dolgozó esetén mi a gyógyszertárvezető feladata? Vagy ha esetleg maga a vezető lesz pozitív?

Dr. Oláh Gábor: Én már több helyről hallottam, hogy patikai dolgozók koronavírus-pozitív teszttel rendelkeznek, van, aki beteg is lett, sőt olyan patikáról is tudok, ahol az összes dolgozó pozitív lett. A gyógyszertár ilyenkor fertőtlenítő takarítást kap, és helyettesekkel oldják meg a nyitva tartást.

Dr. El Koulali Zakariás: Sillabuszként az áprilisban megjelent protokollt lehet használni, de készül egy frissített eljárásrend is ezzel kapcsolatosan. Amit a személyi jogossal, a vezetővel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, attól, hogy ő beteg lesz, és esetleg kórházba kerül, még lehet, hogy megmarad a döntési kompetenciája, tehát nem szükséges új felelős vezetőt kijelölni. Ha olyan helyzetbe, például lélegeztetőgépre kerül, hogy nem tud döntést hozni a gyógyszertár működésével kapcsolatosan, akkor viszont a működtetőnek felelős vezetőt szükséges kijelölnie.

Ügyelet és hatósági ellenőrzések

Az ügyeleti rendszer megváltoztatásával kapcsolatban történt-e valamilyen előrelépés?

Dr. El Koulali Zakariás: Szeptember közepéig adtam magunknak határidőt arra, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a tiszti gyógyszerészeti szolgálat közös koncepcióját letegyük az államtitkárság asztalára. Ez megtörtént. Innentől politikai, illetve szakmapolitikai kérdés, hogy mikor lesz ebből új ügyeleti rend vagy jogszabály. Amit ki kell emelni ezzel a koncepcióval kapcsolatban, hogy szükségletalapú, illetve a gyógyszertárak terheit is figyelembe veszi. Az elképzelés értelmében körzetközpontok jönnének létre, amelyek 25-30 kilométer sugarú köröket fognak lefedni. Ezeket az OGYÉI fogja kijelölni. És attól függően, hogy mekkora annak a településnek a lélekszáma, ahol ez a körzetközpont található, olyan szintű szolgáltatás fog mellé rendelődni: zárástól nyitásig ügyelet, ügyelet plusz készenlét, avagy ügyelet egymagában. A különálló készenléteket reményeim szerint ezzel ki tudjuk vezetni a rendszerből.

Mennyivel lesznek jobban nyomon követhetők az alprazolam-tartalmú készítmények attól, hogy a gyógyszerészeknek egy ötpéldányos nyomtatványon, szemszámra meghatározva kell megrendelniük ezeket a gyógyszereket? Nem lenne célszerűbb, ha inkább a felírói oldalon szigorítanának, és elsősorban az orvosokat ellenőriznék, nem pedig a gyógyszerészek felé történnének a szankciók?

Dr. El Koulali Zakariás: Ne keressenek egyenes összefüggést az alprazolammal történő visszaélések és az ötpéldányos nyomtatvány bevezetése között. Ez a jogalkotás boszorkánykonyhájának egy kissé félresikerült gyermeke. Nem mindig az lesz egy jó kezdeményezésből, ami annak idején elindította a gondolkodást. Úgy tudom, hogy a legfelsőbb szinteken is gondolkoznak, dolgoznak azon, hogy valamilyen jobb megoldást találjanak.

A COVID-célellenőrzések részeként az off-label gyógyszeralkalmazásokat is ellenőrizték. Ennek van már valamilyen eredménye?

Dr. El Koulali Zakariás: Ennek kapcsán nem szankciókat szeretnénk kiszabni, és még csak nem is az orvosokat ellenőrző hatóságnál kívánunk rávilágítani arra, hogy felírói oldalról esetleg probléma lehet ebből. Ennek az ellenőrzésnek a célja mindenekelőtt az információgyűjtés volt, annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk megalkotni a szabályozást, hiszen azt mindnyájan látjuk, hogy vannak hiányosságok ezen a területen.

EESZT

Meddig lehet még meghatalmazás nélkül recepteket kiváltani?

Dr. Bertalan Lóránt: A TAJ-alapú vénykiváltás törvényi szintű szabályozás lett, ami azt jelenti, hogy megmaradt ez a könnyített kiváltási lehetőség. A meghatalmazás rendszere áprilisban elindult, akár a lakossági portálon, akár a kormányablakokban lehet meghatalmazást adni.

Hol tart az egységes gyógyszertörzs megalkotása? Napi szinten küzdünk a törölt gyógyszerek e-receptre való felírásával. Az orvosi rendszergazdákat lehet arra ösztönözni, hogy a törzskönyvből töröljék a forgalomban nem lévő készítményeket?

Dr. Bertalan Lóránt: Egyetlen törzsünk van, a PUPHA, ennek az orvosi szoftverbe betöltött változata alapján írja a vényeket az orvos. Ennek a frissítését ellenőrizzük, illetve akkreditációs követelményként határoztuk meg, továbbá tettünk egy olyan ajánlást, hogy az aktív gyógyszertörzsbe, amit az orvos a napi rutinban használ, építsenek be egy olyan szűrőt, amely feltüntetné a forgalomban nem lévő, a törzskönyvből törölt gyógyszereket, s így az orvos a gyógyszertárban ténylegesen elérhető készítményeket tudná írni. A gyógyszertörzs összetétele rendeleti szintű, fix tartalom, és a rendelet azt is meghatározza, hogy a PUPHA-nak a törzskönyvből törölt készítményeket is tartalmaznia kell. Az a szándékunk, hogy az EESZT egy figyelmeztető üzenetet küldjön az orvosnak, amikor egy törzskönyvből törölt készítményt próbál írni, de megtiltani ezt nincs lehetőségünk.

Lesz-e elektronikusan feltölthető értesítő a fokozottan ellenőrzött szerek esetében?

Dr. Bertalan Lóránt: Mi is gondolkodtunk már azon, hogy ezt is lehetne elektronikus folyamatként értelmezni, viszont elég szigorúak a jogszabályok, amelyek a fokozottan ellenőrzött szerek rendelhetőségét és kiadhatóságát szabályozzák. Kötelező a papíralapú dokumentáció, tehát jogszabályváltozás szükséges ahhoz, hogy ebben tudjunk változtatni. Természetesen amennyiben ez megtörténik, mi ezt lefejlesztjük.

(folytatjuk)

MOSZ
2020-12-01