Az új kiszerelések és termékek piacra lépése is fontos tényező, figyelembe véve a nagyobb kiszerelések elterjedését, ami különösen a vény nélküli szegmensben és a generikumoknál szembetűnő.
Mivel az utóbbi években a gyógyszertárak érdekeltté váltak abban, hogy optimalizálják gazdasági helyzetüket, a vényköteles készítmények okozta árréstömeg-csökkenést a nagyobb árréssel rendelkező, vény nélkül is kiadható szerek ajánlásával igyekeztek kompenzálni. A gyártó cégek árkommunikáció alkalmazásával, valamint az árakat és az akciókat is feltüntető anyagokkal nyújtottak támogatást ezen a területen. A patikák 2012-ben – az enyhe influenza-aktivitás eredményeként – ugyan a szokásosnál kevesebb szezonális OTC készítményt adtak el, ennek ellenére a vény nélküli szektor abban az évben is 1,8 százalékos növekedést mutatott.
A növekedés motorja
Az elmúlt két év viszont már a látványos növekedés jegyében telt. Mint említettem, a gyógyszertárak 2014-ben összességében 3,7 százalékkal értékesítettek többet, mint az azt megelőző évben. Mi okozta ezt a növekedést? Míg 2013-ban a vényköteles készítmények forgalma enyhe ütemben csökkent, 2014-re ez a folyamat megállt, sőt, e termékkör is 1,2 százalékos fejlődést mutat.
Mindeközben a vény nélküli szegmens forgalma szinte töretlenül növekszik. A gyengébb 2012-es évet a rá következő 12 hónap 9,3 százalékkal teljesítette túl, 2014-ben pedig tovább fokozódott az OTC-szektor térhódítása, 9,7 százalékos fejlődéssel az országos gyógyszertári forintforgalom viszonylatában.
A három legnagyobb termékkategória – amelyek együttesen az OTC-piac forgalmának csaknem 60 százalékát produkálják – tavaly 10 százalék feletti növekedéssel rukkoltak elő.
A főbb OTC terápiás területek teljesítménye (patikai országos értékesítés)
Forrás: IMS Pharmatrend 2015
Öt év távlatában
Ha az elmúlt öt évet országos gyógyszertári értékesítés szempontjából vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 2010 és 2014 között értékben leginkább a regisztrált OTC-szegmens nőtt (5,4 százalék), míg dobozszám tekintetében az étrend-kiegészítő piaca mutatta a legnagyobb fejlődést (11,1 százalék). A vényköteles készítmények forgalma dobozszámban enyhén csökkent, míg a forintforgalom dimenziójában inkább stagnált.
Tovább vizsgálva az elmúlt évek szektorspecifikus hatásait, azt látjuk, hogy a regisztrált OTC-szegmensben az árnövekedés, míg az étrend-kiegészítők esetében az új termékek piacra lépése okozza a legkomolyabb fejlődést.
„Értékben leginkább a regisztrált OTC-szegmens nőtt, míg dobozszám tekintetében az étrend-kiegészítő piaca mutatta a legnagyobb fejlődést.”
Habár a hazai piac a környező országokéhoz képest még mindig koncentráltnak tekinthető, megfigyelhető, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékkal bővült a nem vényköteles készítményeknek azon köre, amely a szektor eladásainak 80 százalékáért felelős. Gyógyszerészek véleményét személyesen vizsgáló, független, reprezentatív kutatási eredmények alapján látható, hogy míg 2011-ben tízből nyolc gyógyszerész lojálisnak tartotta magát a 18 legnagyobb OTC-forgalmazóhoz, 2013-ban tízből már csak heten gondolkodtak ugyanígy. A patikákban kapható készítmények palettájának bővülésével több ajánlási feladat hárult az expediálókra, ami erősítette azt az igényüket, hogy a megfelelő időben hasznos és jól alkalmazható információk jussanak el hozzájuk. Ezen igény kiszolgálása a gyártóknak/forgalmazóknak is érdeke, és szorosan kapcsolódik a patikalátogatók munkájához.
A gyógyszerészek érdeme
Az elmúlt év pozitív patikai értékesítési trendje nagy részben köszönhető annak, hogy nemcsak a forgalmazók, hanem a gyógyszerészek is felismerték a vény nélküli termékekben rejlő lehetőségeket.
A megfelelő beteggondozással és terápiás javaslatokkal elérhető, hogy a betegek kosarába a terápiájuknak és igényeiknek leginkább megfelelő készítmények kerüljenek, valamint hogy e tranzakció során a biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás szempontjai is érvényesüljenek.
Nátly Veronika
IMS Health
