A lakosság szavazatai alapján 2015-ben egy kétezres lélekszámú településen, alig két éve működő gyógyszertár lett Magyarország Kedvenc Patikája. Kocsisné dr. Balogh Anikó, a kismarosi Málnalevél gyógyszertár vezetője elárulja, mivel sikerült kivívniuk a betegek, a vásárlók szimpátiáját.
Gyógyszertár: Légy szíves, mutasd be a gyógyszertáradat!
Kocsisné dr. Balogh Anikó: Kismaros a szülőfalum, egy kétezer fős község, ahol korábban csupán fiókpatika működött. Mivel ott nőttem fel, tudtam, hogy ez milyen nehéz helyzetet jelent az ott élők számára. A patikalétesítésre országos pályázatot írtak ki, amit sikeresen elnyertünk. A nulláról kezdtük, egy régi, eladóvá vált épületet béreltünk ki és alakítottunk át erre a célra. Mondhatni, a semmiből építettük fel a jelenlegi betegkörünket, a bizalmat, így tényleg fantasztikus az az eredmény, amit elértünk.
Régi vágyam volt, hogy saját patikám legyen. Már mögöttem is van néhány év, pár gyógyszertár, láttam jót is, rosszat is, előbbit igyekeztem megjegyezni, az utóbbit elfelejteni. Pontosan tudtam, hogy mit szeretnék: egy betegközpontú gyógyszertárat, ahol maximálisan a páciensekre irányul a figyelem, és ahol gyógyszerészi gondozást is végzünk. Azt gondolom, mindkét célkitűzést sikerült megvalósítanunk.
Igyekeztem olyan munkatársakat magam köré gyűjteni, akik hozzám hasonló szemlélettel végzik a munkájukat. Az egyik a húgom, aki szakasszisztens. Sok patikában láttam, hogy nem megfelelő az expediálók hozzáállása, onnantól viszont a gyógyszerész-beteg találkozó sem tud kiteljesedni. Ha mogorva vagyok, ugyanazt kapom vissza, és ami a legfontosabb: a beteg nem fogja elmondani, hogy mi a problémája, nem fogja a segítségünket kérni.
Mi ennél többek vagyunk, és többet is szeretnénk nyújtani. Ha a páciens látja, hogy időt szánunk rá, figyelünk, rákérdezünk, és a visszajáró betegtől is megtudakoljuk, hogy segített-e rajta az előzőleg kiváltott gyógyszer, akkor sokkal jobban megnyílik, mi hatékonyabban tudunk segíteni és visszajelzést is kapunk a munkánkról. Nagyon fontos számunkra a pozitív visszacsatolás, amiben akkor lehet részünk, ha érdekel bennünket, ha szeretjük azt, amit csinálunk. Ezért külön hálás vagyok a csapatomnak, hiszen a lakosság szimpátiájának elnyerése, és a Kedvenc Patikám-elismerés sem csak az én érdemem.
Gy.: A településen áthaladó főút mentén található a patika?
K. B. A.: Igen. Jó helyen vagyunk, nagy az átmenő forgalom. Egy átlagos kétezer fős községben jóval kisebb forgalmunk lenne, mint jelenleg, ráadásul szépen növekszünk is. Ami nagyon pozitív tapasztalat, hogy a környező településekről is sok a visszajáró betegünk: bár náluk is van gyógyszertár vagy fiókpatika, mégis hozzánk ragaszkodnak, nyilván azért, mert valamilyen pluszt adunk nekik.
Gy.: Mi jellemző még a Málnalevél gyógyszertárra?
K. B. A.: A Dunakanyarban mi vagyunk az egyetlen este 6-ig nyitva tartó patika. A gyógyszerek mellett az étrend-kiegészítők és az egyéb termékek terén is igyekszünk minél szélesebb kínálatot biztosítani. Polcainkon az állatgyógyászati és homeopátiás készítmények is megtalálhatók. Saját fejlesztésű és készítésű kozmetikumainkat (liposzómás ránctalanító, ajakír, bőrradír stb.) is nagy sikerrel forgalmazzuk. Akciózunk is, a lakosságnak ugyanis van egy rétege, akit ez vonz. A gyógyszerészi gondozásra is komoly igény mutatkozik. Az officinában gyereksarok is található, festett kis asztallal, színezőkkel. Plusz babamérleg-kölcsönzésre is lehetőséget kínálunk.
És persze – fiatal gyógyszertárként – komoly terveink is vannak: minél hangsúlyosabban kívánunk részt venni a helyi közösség életében, ami a jövőben akár egy alapítvány létrehozását is jelentheti. Jelenleg egy egészség- és sportnapot szervezünk, amin előadásokkal, szűrésekkel veszünk részt. Terveink között egy szűrőkamion Kismarosra történő elhívása is szerepel.
Azt tapasztalom, hogy nagyon sok emberből hiányzik az igény saját egészségének a megőrzésére. Nehezen tudjuk elérni, hogy a betegek orvoshoz forduljanak a problémájukkal, még akkor is, amikor már tudják, hogy nagy a baj. Abban, hogy ez a helyzet változzon, nekünk is komoly szerepet kell vállalnunk.
Gy.: Rátérve a Kedvenc Patikám megmérettetésre, hogyan kampányoltatok saját magatok mellett?
K. B. A.: A Facebookon van egy igen aktív oldalunk, aminek köszönhetően a követők elég nagy táborát tudhatjuk magunk mögött. Emellett írom az Ancsipatikája blogot, ahol olyan problémákra igyekszem rávilágítani, amelyek már előfordultak nálam a gyakorlatban, s amelyeknek köszönhetően így hozzáértően tudok tanácsot adni. Vagy felkészülök, és elmélyedek egy-egy aktuális, engem is érdeklő témában.
Gy.: Az említett felületeken az internetes generációt éritek el. Az idősebbeket hogyan sikerült megszólítani?
K. B. A.: Készíttettünk egy „Kedvenc Patikám kerestetik Magyarországon” feliratú plakátot, amit kitettünk a gyógyszertárban. Nagy példányszámban nyomtattuk ki, és szintén az officinában helyeztük el a szavazólapokat, így aki akart, értékelhetett bennünket. Sokan éltek is vele. Mindezt úgy kommunikáltuk, hogy számunkra is fontos, hogy mit gondolnak rólunk.
Gy.: Végezetül, ha magadról is mondanál pár mondatot: honnan indultál, hogyan jutottál idáig?
K. B. A.: 2003-ban végeztem a Semmelweis Egyetemen, majd azt követően hatástanból szakvizsgáztam. Mindig nagyon érdekelt ez a téma. Többek között azért is végzem a gyógyszerészi gondozást, mert szeretem tudni az ok-okozati összefüggéseket. Hogyan hat a gyógyszer, az egyik embernél miért, a másiknál miért nem? Ennek ismerete nagyobb biztonságot ad az expediálás során, segít a gyógyszerkölcsönhatások és mellékhatások kiszűrésében.
Több patikában is dolgoztam, 2007-ben elnyertem a Pro Praxis Pharmaciae kitüntetést, majd négy évig gyesen voltam. Van egy nyolcéves kisfiam és egy hatéves kislányom, ezért is tartom kiemelten fontosnak, hogy a gyerekeket már egészen korán az egészséges életmódra és a megfelelő szemléletre neveljük.
Négy év kihagyás után tértem vissza a tára mellé, újra bele kellett rázódnom a mindennapi gyakorlatba. Rengeteget kellett tanulnom, újraolvasnom dolgokat, és éppen akkor, amikor úgy éreztem, hogy elértem a korábbi biztonsági szintet, adódott a lehetőség, hogy legyen egy patikám, amit a saját képemre formálhatok, ami olyan lehet, amilyennek én szeretném. A célomat sikerült elérnem, és innentől ez a harmadik gyermekem, „akit” napról napra nevelgetek, és minden percben igyekszem jobbá tenni.
Szerencsés embernek tartom magam, mert nagyon szeretem a munkám. A kollégáimmal együtt vallom, hogy a hétköznapokban felénk áradó szeretet és bizalom az, ami doppingol bennünket.
Tóth Tamás
