Egészségtudatosság Magyarországon
Egy nemzetközi felmérés tanulságai

A Szinapszis nemrégiben elkészült tanulmányából kiderült: a magyarok 52 százaléka csak korlátozott egészségtudatossági szinttel rendelkezik, azaz a lakosság nagyobbik része számára nehézséget okoz az egészségügyi információk értelmezése, értékelése és felhasználása.

Az egészségtudatosság (idegen kifejezéssel Health Literacy), azaz az egészségügyi „írni és olvasni tudás” nemzetközi szinten is az érdeklődés homlokterébe került. Egyre inkább világossá válik, hogy a népesség jelentős hányada esetében jelent komoly problémát

Az egyén szintjén mindez rövidebb életet és rosszabb életminőséget jelent, a társadalom szintjén pedig többletterheket generál az egészségügyben.

A betegek fele saját bevallása szerint sem tartja be orvosa utasításait. A héttérben sokszor a hiányos ismeretek, az egészségügyi információk nem megfelelő értelmezése áll. Bár korunkban jelentős mértékű háttértudásra lehet szert tenni a médiából, az internetről vagy akár az orvostól, mindez hiábavaló, ha valaki információfeldolgozási nehézségekbe ütközik. Tény, hogy a megszerzett ismeretek megbízhatóságáról, valóságtartalmáról nem egyszerű feladat ítéletet alkotni.

„Tolmácsra” lenne szükségük

A világon kilencedikként, Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségtudatosság – Health Literacy Survey EU-kutatás.* A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 1008 fős reprezentatív mintán vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg a mai, modern társadalomban az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek. A kutatás hazai megvalósítását az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) tette lehetővé.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem a tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mérte. Az eredmények sajnos arra mutatnak rá, hogy honfitársaink a három fő mérőindex mindegyikében rendkívül alacsony arányban értek el kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb!

A kutatás eredménye egy összesített egészségtudatossági index, amely jól mutatja, ebben a viszonylatban hol helyezkedünk el Európa többi országához képest. Ez alapján elmondható, hogy a magyar átlagos összesített egészségtudatossági index – az osztrák és a spanyol mutatóhoz hasonlóan – a problémás kategóriába esik, és csupán a bolgár eredmények voltak szignifikánsan gyengébbek a mieinknél. Talán meglepő, de a hazai eredmények a legtöbb esetben csaknem megegyeznek az Ausztriában mértekkel. Mindenképpen érdemes lesz megvizsgálni, milyen rendszerszintű vagy történelmi-társadalmi okok állhatnak e hasonlóságok mögött, és mit tanulhatunk egymástól az egészségtudatossági szint növelésével kapcsolatban.

Az összesített egészségtudatossági index pontszámait vizsgálva az is kiderült, hogy Magyarországon csakúgy, mint (Hollandia kivételével) a kutatásba bevont összes többi országban, a krónikus betegségben szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmarad a társadalom egészétől. Ami sajnos azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára létszükséglet lenne a szerzett egészségügyi információk megértése és megfelelő felhasználása. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy sokaknak tolmácsra lenne szükségük a rendelkezésükre álló ismeretek dekódolásához.

A magyar eredmények kiválóan illeszkednek a nemzetközi adatsorokhoz, és hasonló problémákat tárnak fel, mint amelyekkel sok más európai uniós országban is küzdenek: a társadalom jól láthatóan kettészakad egy elfogadhatóan vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségtudatosság szempontjából komoly kihívásokkal küzdő lemaradókra.

Tanulságok

A fenti, objektív kutatás az első lépés abba az irányba, hogy az egészségügyi információk minden ember számára olyan módon váljanak elérhetővé, hogy azt ő maga a lehető legkönnyebben és leghatékonyabban használhassa fel. A felmérés azokat a stratégiai pontokat is segít beazonosítani, ahol elakad az információfeldolgozás folyamata. Utóbbiak ismeretében a szakemberek komoly segítségükre lehetnek a hozzájuk forduló betegeknek.

A hatékony orvosi/gyógyszerészi tanácsadásnak alkalmazkodnia kell a befogadó ismereteihez. Ehhez tudnunk kell, hogy a betegek 43 százaléka számára nehézséget okoz az egészségügyi szakembertől kapott információk értelmezése, értékelése. A Magyarországon megkérdezetteknek csupán az egyharmada állította, hogy nagyon könnyű feladat számára megérteni a gyógyszerhez mellékelt betegtájékoztatót (32%), illetve követni a gyógyszerrel kapcsolatos utasításokat (38%). Alig voltak többen azok, akik számára nagyon könnyű megérteni az orvos vagy a gyógyszerész által adott, arra vonatkozó utasításokat, hogy hogyan kell szedni a felírt gyógyszert (36%) vagy követni a szakember által javasolt terápiás lépéseket (41%).

A betegek számára nehézséget okoz
- megítélni, hogy a médiából szerzett, betegséggel kapcsolatos információk megbízhatóak-e (49%);
- megítélni, mikor lehet szükségük második szakvéleményre egy másik orvostól (47%);
- megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait (36%)

Mindez azt jelenti, hogy a nagy többség hiába kapja meg a szükséges tájékoztatást, ha az nem az „ő nyelvén” hangzik el, ha nem a számára könnyen megérthető koncepciókkal operál, nem tudja majd teljes mértékben hasznosítani a hallottakat.

A hazai kutatási adatokról a HLS-EU Consortium szakembereivel is konzultáltunk, akiknek meghívására a magyar eredményeket e sorok írója a 2015. november 17–19. között Brüsszelben megrendezett 3. European Health Literacy Konferencia egyik workshopján is ismertette. A kutatássorozat tovább folytatódik, az adatfelvételt Magyarország után a csehek, a máltaiak és az olaszok is elvégezték.

Kun Eszter
kutatási igazgató
Szinapszis Piackutató
és Tanácsadó Kft.

Jobb tájékozódás, hatékonyabb kommunikáció

Az egészségügyi rendszerek hatékonysága jelentősen növelhető azáltal, ha az emberek képesek jól tájékozódni bennük, azaz a megfelelő orvosokat keresik fel a megfelelő időben, így betegségeik kezelését már akkor el lehet kezdeni, amikor még nincs szükség költségesebb beavatkozásokra; továbbá ha megértik a krónikus betegségek kezelésének módját, és követik az előírt terápiát.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) fontosnak tartja, hogy javuljon az emberek „egészségértése”, egészségtudatossági szintje, ami csökkentheti az egészségügyi ellátórendszer leterheltségét. A szervezet támogatja, hogy a már most is működő népegészségügyi célú vagy betegtájékoztató programokat kiegészítve még több olyan országos és helyi kezdeményezés szülessen, amely elősegíti a lakosság egészségtudatos magatartását, jobb egészségértését.

* A kutatást az első körben részt vevő országokban (Ausztria, Bulgária, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Németország és Spanyolország) egy kifejezetten erre a feladatra létrejött konzorciumi kutatócsoport (HLS-EU Consortium – hosted by the Maastricht University) végezte el. A magyarországi felmérés mind módszertani, mind mintavételi szempontból e nemzetközi kutatás folytatásának tekinthető. Az adatfelvétel 2015. május–június hónapban zajlott.

Forrása: MOSZ Info
2016-02-18