A szabálytalanságok feltárásával a törvénytisztelő piaci szereplők javát kívánják szolgálni – mondja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. Dr. Nagy Szilárdot a biztonságos gyógyszerellátást veszélyeztető helyzetekről és a patikai ügyeleti rendszer küszöbön álló átalakításáról is kérdeztem.
Gyógyszertár: Legyen szíves, röviden meséljen eddigi pályafutásáról, illetve arról, hogy az OGYÉI-nél mely területek tartoznak önhöz!
Dr. Nagy Szilárd: Alapvetően orvos vagyok, fül-orr-gégész. Néhány éve egészségügyi szakmenedzser diplomát is szereztem. Másfél évvel ezelőtt hívott meg a főigazgató asszony erre a tisztségre, amit örömmel elfogadtam, és amelyet azóta is betöltök. Ezt megelőzően a korábbi egészségügyért felelős államtitkár, dr. Zombor Gábor kabinetfőnöke voltam.
Az OGYÉI-n belül az Ellenőrzési és Technológiai Főigazgatóságot vezetem, feladatunk a hazai gyógyszerellátás rendszerének teljes körű ellenőrzése. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon egy olyan gyógyszerhatóság jöhetett létre, amely ezt a folyamatot a gyógyszermolekula kitalálásától kezdve a klinikai vizsgálatokon át, a hatóanyag- és gyógyszergyártás lépésein keresztül egészen a nagy- és kiskereskedői tevékenységig, a patikai gyógyszerkiadás pillanatáig felügyelni tudja. Az intézet missziós nyilatkozatában is helyet kapott, hogy az általunk végzett munkával mindenekelőtt a betegek gyógyszeres kezelésének biztonságosságát kívánjuk garantálni.
Gy.: Az önökkel is kapcsolatos aktualitások sorát kezdjük a legfrissebbel, a budaörsi gyógyszerraktár-tűzzel. Közvetlenül az esemény után tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a lakosság gyógyszerellátásában az elégett készletek ellenére sem lesz fennakadás. Mi is történt tulajdonképpen, és az érintettek hogyan kezelték a helyzetet?
N. Sz.: A budaörsi Pharma Park 2-es számú raktárhelyisége 5 ezer négyzetméteren teljesen kiégett, az ott tárolt gyógyszerekkel többé nem lehet számolni. A szomszédos 1-es számú raktárban pedig füstszennyezés következett be, az ott található gyógyszerkészletet zároltuk. Komoly szakmai munkát igényel annak a megítélése, hogy a megfelelő szellőztetést követően ezek a gyógyszerek biztonsággal felhasználhatók-e. Amelyek nem, azokat nyilván meg kell semmisíteni; hogy se hivatalosan, se a feketepiacon ne kerülhessenek vissza a magyarországi vagy bármelyik külföldi ellátórendszerbe, ezeknek a gyógyszereknek az útját sorozatszám-szinten követjük nyomon.
Gy.: Ami teljes mértékben megsemmisült, és így kiesett az ellátási láncból, azt hogyan tudták pótolni a nagykereskedők?
N. Sz.: A tűzeset másnapján az összes érdekelt felet asztalhoz ültettük és megnyilatkoztattuk. Megnyugtató volt hallani, hogy a megsemmisült készleteknek megfelelő mennyiségű gyógyszer egyéb helyeken, a nagykereskedői raktárakban május 15-ig gyakorlatilag minden termék tekintetében rendelkezésre áll, azt követően pedig minden cég gondoskodott a saját termékeinek a pótlásáról, amely készleteket az európai piacról, speciális, gyorsított kontingensengedélyekkel hoznak be. Lehetnek olyan gyógyszerek, amelyeknek a csomagolásán valamelyik másik európai ország nyelvén szerepelnek majd a feliratok, viszont a gyártók ezekhez is mellékelnek egy magyar nyelvű tájékoztatót.
Ami ebben a történetben számunkra a legizgalmasabb feladat volt, hogy a nagykereskedők és a gyógyszertárak felé sikerüljön nyugalmat sugároznunk, hiszen egy ilyen szituációban egy álhír által gerjesztett hisztéria teljesen felboríthatja a piacon normálisan tapasztalható egyensúlyi helyzetet. Ha a patikák tudomására jut, hogy egy adott gyógyszer nagyobb mennyisége elégett és a termék hiánycikké válhat, – mindenféle aktuális igénytől függetlenül – elkezdhetik a készítmény szokásos mennyiségének a többszörösét berendelni. Ha a nagykereskedő kielégíti ezeket az igényeket, valóban előfordulhat, hogy egyes gyógyszertárakba nem jut a termékből – azért, mert más patikákban esetleg a szokottnál nagyobb készletet halmoztak fel belőle. Vagyis nem valódi gyógyszerhiányról van szó, csupán a készítmény térbeli eloszlása, hozzáférhetősége válik egyenetlenné. Bár a szokott mennyiség van kint, a betegek egy része mégis azt tapasztalhatja, hogy a patikájában nem jut hozzá a számára szükséges gyógyszerhez.
Ezt a helyzetet kellett megelőznünk, amiben nagyon jó partnereink voltak a nagykereskedők, amelyek maguk is önmérsékletet tanúsítottak, és csak a szokványos mennyiségeket szállították ki a gyógyszertárakba.
Gy.: Potenciálisan milyen egyéb helyzetekből adódhat még gyógyszerhiány Magyarországon? Nekem a közelmúltból két dolog jut eszembe: az egyik a veszettség, a meningococcus vagy a kanyaró elleni védőoltások esete, a másik az egyes kis-nagykereskedők és patikák által folytatott, nagy mennyiségű, illegális gyógyszerexport…
N. Sz.: Nagyjából el is mondta, hogy mik lehetnek az okok. Az OGYÉI-nek, azon belül az én főigazgatóságomnak a feladata – a gyógyszerbiztonság garantálása érdekében – az ellátás mindenkori helyzetének a monitorozása. Vannak olyan szituációk, amikor megnő az igény egy adott gyógyszerre. Ezek a klasszikus járványhelyzetek, amelyeknek van egy jól ismert, kiszámítható periodicitása: például az influenza esetében, amikor időszakosan megnő a kiáramló készítmények mennyisége, amivel a gyártók és a nagykereskedők is jól tudnak kalkulálni. Ezen kívül pedig vannak az extra esetek, egy kanyaró- vagy egy meningitiszjárvány, amelyeknek a valós mérete nem mindig áll összhangban a velük kapcsolatos félelmekkel. A megoldás itt is hasonló, mint a fentebb említett raktártűz esetében: ha nem áll rendelkezésre a megfelelő hazai készlet, igyekszünk külföldről beszerezni ugyanazt vagy egy annak megfelelő másik készítményt.
A másik helyzet sokkal izgalmasabb, mivel ott egyes piaci szereplők a törvényesség határmezsgyéjén mozognak. Magyarországon egy nagykereskedőnek nem tilos gyógyszert exportálnia vagy importálnia. A hatóságnak nem áll jogában kontrollálni, hogy ki milyen üzleti érdekek mentén jut haszonhoz, az viszont alapszabály, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyével rendelkező cégeknek és a nagykereskedőknek ki kell elégíteniük a hazai igényeket.
Az országok közötti parallel gyógyszer-kereskedelem onnantól válik illegálissá, amikor egy patika – amely nem rendelkezik gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel – egy nem hivatalos vagy nem szabályos megrendelőlapon megrendel több száz vagy több ezer doboz gyógyszert, amely készítményeknek az útja végül az országhatáron túlra vezet. Ezt kőkeményen szankcionáljuk, hiszen ez a tevékenység zavarja a hazai ellátási érdekeket. Egy magyarországi gyógyszertár kizárólag a hazai lakosság ellátása érdekében rendelhet gyógyszert, ezt külföldi megrendelőlapra nem teheti meg. A gyógyszertárbezárások egy része mögött is ez a háttértörténet húzódik meg.
Gy.: Ha jól számoltam, az OGYÉI az elmúlt egy évben legalább 6-7 gyógyszertárat (és a hozzájuk tartozó fiókpatikákat) záratott be. Mindegyiket a fenti okból?
N. Sz.: Fontosnak tartom megjegyezni, hogy csak a legsúlyosabb szabályszegések vezetnek patikabezáráshoz. Az illegális gyógyszer-nagykereskedői tevékenység mellett történt kábítószerrel való visszaélés és egyszerű jogszabályi meg nem felelés is, utóbbi ez év január 1-jén.
Gy.: Jó ideje parkolópályán van már a patikai ügyeleti rendszer átalakításának ügye. Ezen a téren a közeljövőben várható-e előrelépés?
N. Sz.: A kérdés jogos, hiszen körülbelül másfél éve vajúdunk a megvalósításon, és még mindig szükség van újabb egyeztetésekre. Az OGYÉI-nek és azon belül az országos tisztigyógyszerészeti szolgálatnak egy kikristályosodott javaslata került az asztalra, és ennek a megvitatása zajlik most. Tulajdonképpen egyetlen sarkalatos pont van, amely kapcsán nem sikerült egyezségre jutnunk, de az alapelvek tekintetében teljes az egyetértés.
A patikai ügyeleti rendszert igyekszünk hozzáilleszteni a járó- és fekvőbeteg-ellátó rendszer szükségleteihez. Azon intézmények közelébe, ahol magas progressziójú betegeket látnak el, ahol sürgősségi betegellátás zajlik, folyamatosan szeretnénk élő ügyeleti patikai szolgálatot biztosítani. Ez egyébként eddig is kiemelt szempont volt. A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok sem maradhatnak folyamatos patikai ügyelet nélkül. Ezen túlmenően pedig olyan általános, alaptörvénybe illesztett jogokkal kívánjuk harmonizálni a rendszert, amelyek arról szólnak, hogy minden egyes magyar állampolgár számára reális távolságon belül legyen meg a sürgősségi betegellátáshoz szükséges gyógyszerhez való hozzájutás lehetősége.
Ugyanakkor a jogszabályban azt is deklarálni szeretnénk, hogy az ügyeleti ellátás célja nem egy kényelmi szolgáltatás biztosítása. Ha a páciens szombaton éjfélkor csönget be a gyógyszertárba, hogy az egy hete a táskájában őrzött recepttel kiváltsa a számára felírt antibiotikumot, ne lepődjön meg, ha ezért – a térítési díj mellett – esetleg egyéb díjat is kell fizetnie.
Ugyanígy kényelmi funkciónak tartjuk azoknak a készítményeknek a patika ügyeleti idejében történő kiszolgáltatását, amelyek a gyógyszertáron kívüli elárusítóhelyeken is beszerezhetők. A patikai ügyelet valós funkciója, hogy a beteg kiválthassa azokat a gyógyszereket, amelyeket hétvégén vagy ünnepnapokon a háziorvosi vagy a kórházi ügyeleten írtak fel neki. Ez az a kategória, amelyre szolgáltatnunk kell, és amelyre az ügyeleti rendszert fel kell építenünk.
Azt az ígéretet kaptam, hogy még ebben a hónapban (májusban) az összes érdekelt fél összeül, újratárgyaljuk az ügyet, és vélhetően a nyáron megszületik a végleges koncepció. Addig el kell dőlnie, hogy melyik ügyeleti modell mellett döntünk, és hogy arra mennyi pénzt szánunk.
Gy.: Mi az, ami az elkövetkező időszakban még újdonságként várható az önök részéről?
N. Sz.: A patikák ellenőrzése kapcsán – a személyi állomány és az anyagiak tekintetében – viszonylag korlátosak a lehetőségeink. Bizonyos kockázatelemzés alapján, különböző frekvenciával jutunk ki a gyógyszertárakba: van, ahol másfél éve nem láttak tisztigyógyszerészt, máshol viszont az elmúlt három hónapban kétszer is jártunk. Van egy uniós projektünk, amelynek keretében egy olyan rendszert fogunk létrehozni, ahol a patikák egy webes felületen keresztül évente kétszer önellenőrzést tudnak végrehajtani. Ezzel önmaguknak is tükröt tartanak, látják, hol vannak hiányosságaik, másrészt, mivel ezt nekünk is beküldik, mi is vissza tudunk jelezni nekik. Ekkor még semmilyen szankcionálás nem történik, ez inkább egy kölcsönös jelzőrendszer, és legfeljebb később ellenőrizzük, hogy sikerült-e végrehajtani, amiben megállapodtunk.
Magyarországon jelenleg mintegy 4 ezer gyógyszer-kiskereskedelmi egység található, amelyek legnagyobb része törvényesen működik. Hiszek abban, hogy a szabálytalanságok feltárása a törvénytisztelő piaci szereplők javát szolgálja.
Tóth Tamás
