Szentes Tamás a projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta: a krónikus, nem fertőző betegségek számának növekedése jelenti az egyik legjelentősebb egészségügyi problémát a fejlett ipari országokban. A kormány 2010 óta számos intézkedést hozott az e betegségek kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezők kezelésére. A népegészségügyi-termékdíj bevezetésével, a „menza- és transzzsírrendelettel” Európában egyedülálló módon szabályozták a táplálkozásból eredő kockázatokat, jelenős lépéseket tettek a nem dohányzók védelmében, a dohányzás visszaszorítása érdekében – sorolta.
Oroszi Beatrix, a projekt szakmai vezetője kifejtette, hogy a magyar társadalom idősödik és egyre több az idős krónikus beteg is. A program célja, hogy az emberek minél hosszabb ideig meg tudják őrizni az egészségüket. A 2020 őszéig tartó program egyik eleme az alapellátás megelőzésközpontú átalakítása – mondta a szakember. Példaként a praxisközösségek kialakítását említette, amelyekben a háziorvosokat egészségügyi szakdolgozók – védőnők mellett dietetikusok, gyógytornászok – segíthetik a prevencióban.
A népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése érdekében megduplázzák az egészségfejlesztési irodák számát, hogy az emberek a lakóhelyükhöz közel kaphassák meg az egészségük megőrzéséhez szükséges magas színvonalú szolgáltatásokat – jelezte Oroszi Beatrix. A beavatkozások egyre komplikáltabbá válnak, az idős, krónikus betegek pedig sérülékenyebbek, ami megnöveli a kezelések kockázatát. Ezek mérséklése érdekében az egészségügyi dolgozók mellett a páciensek is részt vehetnek képzésben – tette hozzá.
A projekt negyedik eleme a környezeti eredetű megbetegedések számának csökkentése. Ennek részeként felmérik a régi kiépítésű ivóvízhálózatból származó ólomtartalmat, a pollenallergiások számára pedig az egész országra kiterjedő előrejelző-rendszer épül ki – mondta a projekt szakmai vezetője.