Piroska és Tibor már 23 éve él együtt a tordasi pszichiátriai otthon egyik szobájában. Itt is találkoztak először, a Budapesttől nagyjából egy órára levő intézményben.
Az országban nem sok olyan otthon működik, amely megengedi a speciális igényű pároknak, hogy együtt lakjanak. Ezek közül pedig csak egy olyan volt, ahol szívesen látták az Euronews stábját: a tordasi.
Nem téma a gyerekvállalás
Piroskáék sosem gondoltak arra, hogy gyereket vállaljanak, hiába vannak most már évtizedek óta együtt. De nem a fogyatékosságuk miatt, hanem azért, mert úgy érzik, nincsenek megfelelő helyen a gyerekvállaláshoz.
„Ha nem itt élnénk, akkor elgondolkoztunk volna azon, hogy akarunk-e gyereket. De egy otthonban ez nem lehetséges, mert a gyereknek biztonságra van szüksége" - mondta Tibor.
A tordasi főnővér, Bartók Melinda egyetért vele. Szerinte nem jó elképzelni azt a szituációt, amikor a hároméves gyerek bemegy az oviba, és ott megkérdezik tőle, hogy hol lakik. A szakember így foglalta össze a helyzetet: Hátrányból indul az életben az az egészséges gyerek, amelyik egy pszichiátriai otthonban nő fel.
Tordason, a 270 fős intézményben nagyjából 50 pár él együtt. Fogamzásgátlót viszont csak 5 nő szed Bartók szerint. Ennek ellenére se születés, se abortusz nem történt az intézményben az elmúlt 20 évben.
És ez az, ami meglehetősen furcsa a Validity alapítvány szóvivője, Gurbai Sándor szerint. A magyarul Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány néven is ismert civil szervezet munkatársa meglehetősen borúsnak látja a helyzetet a magyarországi pszichiátriai otthonokban: Általános a fogamzásgátlás kikényszerítése. A szerződésben ez nem szerepel, de szóbeli megállapodás van róla. Ha nincs, akkor nem veszik fel az illetőt.
Első lépés: tabletta, injekció
Az 58 éves Piroskának már nincs szüksége fogamzásgátlásra, de korábban minden nap bevette a bogyókat. Időnként pedig injekciókat is kapott, bár ő ezt nem kérte, a neurológusa írta fel neki.
Az intézményben minden alkalommal életbe lép egy kidolgozott protokoll, amikor egy fiú és egy lány, egy nő és egy férfi közel kerül egymáshoz.
„Nem tehetünk úgy, mintha észre sem vennénk. Tájékoztatjuk a szülőket, akik pontosan tudják, hogy elég egy biccentés, és mi tudjuk, hogy mit kell csinálnunk. Elvisszük a lakót egy nőgyógyászati vizsgálatra, aztán pedig felírják neki a fogamzásgátlót" - magyarázta Bartók.
Ha ez nem megy, jön a sterilizálás
Környei Kristóf, a TASZ jogásza szerint a fogyatékkal élőket elnyomják a számukra fenntartott bentlakásos intézményekben. Fel sem merül a kérdés, hogy szeretnének-e gyereket, hiszen őket magukat is gyerekként kezelik.
Ha pedig a fogamzásgátlás nem jöhet szóba valamiért, akkor jön a sterilizálás. Tordason például 15 nőnek kötötték el a petevezetékét. Ez ráadásul akár a fiatalkorú ápoltakat is érintheti.
A sterilizálást csak három uniós tagállamban nem tiltják a törvények 18 év alatt: Portugáliában, Csehországban és Magyarországon. A jogszabály szerint a bírónak a pácienst és a gondviselőit is meg kell hallgatnia, de ha a páciens nem tudja magát rendesen kifejezni verbálisan, akkor a gondviselő döntése az irányadó. Ha az alany némán ül, már azt is beleegyezésnek lehet tekinteni.
Gurbai szerint a törvény egyik nagy hiányossága, hogy ha a terhességnek életveszélyes következményei is lehetnek, akkor a bírónak már egyáltalán nem szükséges meghallgatnia a páciens véleményét, akarata ellenére is sterilizáltathatja.