Jövőkép és bizalom nélkül darabjaira hullhat az ellátórendszer
Jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben, mert a rendszerben már nincsenek tartalékok – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján.

Az orvosi hivatás – ahogyan számos más segítő szakma – ma már kevésbé vonzó a fiatalok számára, kevesebb a lehetőség az individuális kiteljesedésre, nincs homeoffice, ellenben van ügyelet. Ezzel a gondolattal indokolta a fogyatkozó orvoslétszámot az ellátórendszerben Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol a kamara februárban végzett anonim felmérésének eredményeit ismertették. A tagság körében kiküldött online kérdőívekre mintegy ötezer orvos válaszolt, az összesítésről a MedicalOnline-on elsőként számoltunk be.

Adatokkal nem alátámasztott fantáziakép, hogy az orvosok lógatnák a lábukat a munkahelyükön, mióta büntetendő a hálapénz adása és elfogadása – szögezte le a kamara elnöke, aki szerint a várólisták a koronavírus-járvány idején hosszabbodtak meg, ezek ledolgozása folyamatos. Arra a felvetésre, hogy akkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint miért „ragadt be” 6000 műtét, annak ellenére, hogy azokra rendelkezésre állt a finanszírozás, Svéd Tamás, a kamara főtitkára úgy reflektált, ezt nem az orvosok „lustasága”, hanem a finanszírozásban tapasztalható anomáliák okozzák, amelyek miatt a minden elvégzett műtét veszteséget termel a kórházaknak, növelve az adósságállományukat. Emellett sokhelyütt hiányos szakszemélyzet, egy nagyízületi endoprotézis-beültetés egy 10-12 fős csapat együttes munkáját kívánja. Másutt azért nem tudnak operálni, mert nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitással az intenzív-terápiás háttér.

Jogos vizsgálatok, rendezetlen helyzetek

Egyetlen kamarai tagot vontak csupán eljárás alá hálapénz elfogadása miatt – jelentette ki Álmos Péter, aki szerint a felmérésük is igazolja, hogy a hálapénz csak az orvosok egy szűk rétegéhez jutott el. Ugyanakkor a hírekben gyakori, hogy paraszolvencia elfogadása miatt bilincsben elvezetett orvosok jelennek meg, míg pozitív példákat nem, vagy csak alig mutatnak be. A kamara adatai szerint 2019-hez képest száz-százhúsz százalékkal nőtt az orvosokkal kapcsolatos negatív hírek aránya, ami a teljes orvostársadalomra rossz fényt vet.

A kamara továbbra is hálapénz-ellenes – szögezte le Svéd Tamás, aki szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálatai jogosak, ugyanakkor az esetek nagy részében az derül ki, hogy az orvos nem fogadott el hálapénzt. A paraszolvenciával leginkább „fertőzött” egyik terület a szülészet-nőgyógyászat volt. A hálapénz kivezetésével egy időben a döntéshozó ígéretet tett a terület újraszabályozásra, ám ez máig nem történt meg – emlékeztetett a kamara főtitkára, aki szerint ez az oka annak, hogy sok nőgyógyász hagyta hátra az állami intézményeket, és már csak a magánellátásban fogadja a betegeket.

Korrigálni kell a béreket

Az orvosbérnek annyinak kell lenni, hogy megfelelő számú orvos álljon rendelkezésre, akik megfelelő minőségben ellátják a betegeket – hangzott el a tájékoztatón, ahol Álmos Péter felidézte, a miniszterelnökkel 2020-ban kötött megállapodásuk arról szólt, hogy a hazai orvosbérek elérik az osztrák kollégák fizetésének 60 százalékát. Elmaradt azonban az inflációkövetés, lassan visszajutunk oda, ahonnan indultunk – figyelmeztetett az elnök. A felmérés adataiból kiderül, hogy a válaszadók kétharmadának havonta 700 ezer és 1,5 millió forint közé esik az egészségügyi szolgálati jogviszonyból származó jövedelme. Egyharmaduk 300 ezer forintnál kevesebbet keres a magánegészségügyben, de akad, aki több mint kétmillió forintot keres.

A kollégák több mint fele nem megfelelően motivált, 38 százalékuknál klinikailag bemérhető jelei vannak a depressziónak. Az orvosok jellemzően több munkahelyen dolgoznak, sok ügyeletet adnak, de a minőségi munka elvégzésére nem a pénz, hanem sokkal inkább a munkakörülmények javulása, a leterheltség mérséklődése és a bizalmi légkör megteremtése jelentene motivációt.

Helyes irány a centralizáció

Magyarország összes most működő egészségügyi ellátó helyén nem lehet biztosítani a gyógyító munkát – mondták az egyre gyakoribb ellátási zavarokról szólva, megjegyezve, inkább területi különbségek mutatkoznak. Az viszont semmiképpen nem jó, ha egyetlen orvos betegsége miatt ellátatlanul maradnak teljes területek. Éppen ezért egyetértenek a centralizálási folyamatokkal, ha azok megfelelő irányba mutatnak, és a kisebb intézményekben biztosítják a nappali, egynapos sebészeti ellátásokat a lakóhely közelében.

Vannak területek, ahol extrém hiány van, és vannak, ahol csak hiány – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy az egyetemi megyékben, ahol már megtörtént az integráció és az egyetemi klinikai központ lett az irányító intézmény, lassan világossá válnak a betegutak. A szakterületi hiányokról szólva az érsebészetet és a szájsebészetet említette.

Az alapellátási ügylet problématérképet már tavaly elküldte a kamara az ágazatot felügyelő Belügyminisztériumnak, ezen a területen folyamatos az egyeztetés. A legkomolyabb dilemma a jelenlegi rendszerben, hogy nem válnak szét a sürgősségi és a háziorvosi teendők, meddig terjednek a a háziorvosi kompetenciák, és mi az a pont, ahonnan már sürgősségi ellátásra és szakorvosra van szükség.

Ha csak az orvosok tíz százaléka csökkenti az óraszámát az állami intézményekben, óriási baj lesz, miközben 26 százalékot foglalkoztat ez a gondolat – folytatta Álmos Péter a felmérés ismertetését. Már az elmúlt években is sokan mentek félállásba, a belgyógyászatokon, neurológiákon, pszichiátriákon óriási a terhelés. Svéd Tamás azt hangsúlyozta, hogy már nincsenek érdemi tartalékok a rendszerben, hiszen amikor egyetlen ember kiesése ellátatlanságot okoz, ott az orvosok negyedének óraszámcsökkentése tragédiákhoz vezet.

Míg a főtitkár úgy vélte, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az ágazatban, az elnök azt hangsúlyozta, a következő három hónap „megmutatja” miként tudnak együttműködni a döntéshozókkal, ugyanakkor biztató, hogy már eddig is értek el eredményeket. Ezek között említette, hogy az iskolafogászatok a jövőben megkapják ugyanazt a finanszírozást, mint a többi alapellátó, és csatlakozhatnak a praxiközösséghez.

Forrás: medicalonline.hu
Kelt: 2024-03-12